2015-ben sem unatkozhattak az ifjúsági könyvek rajongói: számos olyan mű látott napvilágot, amely fordulatos, szókimondó és felforgató egyszerre. Mivel mind a magyar nyelven íródott, mind a fordításban megismerhető könyvek között találtam gyöngyszemeket, a lista vegyes lesz; az izgalmak fokozása végett azonban először olyan könyvekről ejtenék pár szót, amelyek nem kerültek be a TOP 5-be.

Ebben az évben olyan magyar szerzők is felkeltették a kamasz célközönség figyelmét, akik eddig más szerepekben tűntek fel. Mán-Várhegyi Réka nevét elsősorban novellisztikája nyomán ismerhettük, de debütált az ifjúsági irodalomban is A szupermenők című regényével (Tilos az Á Könyvek). Laboda Kornél rendező, színházi mindenes írta az év egyik legfurább (című) könyvét, a mátéPONTindult (Tilos az Á Könyvek). Németh Eszter, a Könyvmutatványosok blog szerzője a megszokott kereteket töltötte ki Kötéltánc című, blogformát imitáló regényében (Móra). Varga Bálint, az Agave Könyvek korábbi szerkesztője ifjúsági krimit adott ki Váltságdíj nélkül címmel (Kolibri). Tallér Edina pedig idén folytatta tavaly elkezdett ifjúsági írói tevékenységét, a Most akkor járunk?-ban megismert Beni nevű főhőse a Holnaptól minden rendben című regényben tanul, barátkozik és csajozik tovább (Tilos az Á Könyvek).

Most akkor mindenki ifjúsági könyvet ír? Nyilván nem, de észlelhető a magyar irodalomban is fellendülő érdeklődés a jellegzetes kamaszkori témák iránt. Az olvasottak alapján úgy látom, hogy aki már komolyabb gyakorlattal rendelkezik a szépirodalom terén, az gördülékenyebben fogalmaz és plasztikusabb karaktereket alkot, mint az elsőkönyves vagy kevéssé rutinos szerzők. (Persze ez a kijelentés sem kizárólagos érvényű, ahogy a listán majd láthatjuk is.)

Mán-Várhegyi Réka és Tallér Edina könyveit kötetlen stílusuk és különleges főszereplőik miatt öröm kézbe venni. A szupermenők elbeszélője, Szabó Marci (egyébként lány, Marcellina) lenyűgöző humorral és zenei képzettséggel rendelkezik, a könyv legjobb pillanatai azok, amikor a kettőt egyszerre csillogtatja; Tallér Edina Benije pedig az első kötetben maga a derű megtestesítője, épp ezért érdekes, hogy a mindig vidám kisfiú hogyan cseperedik flegma kamasszá a második kötetben. Mivel a regények középiskolai színtéren játszódnak, könnyen bele lehetett volna esni az erőltetett szlenghasználat csapdájába, azonban ezt mindkét szerző ügyesen elkerüli. Egy képzeletbeli bővebb listán helyük is lenne, azonban a TOP 5-be olyan könyveket válogattam, amelyek kilépnek a barátok-szerelem-középiskola háromszögből, és kevéssé szokványos témaköröket mozgatnak.

amutermegadzsinnek_borito

5. Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek (Csimota)

„Elrabolták a dzsinnek a mutert. Ott laknak az ágya alatt, a palackban, és mindig hallani lehet, amikor kijönnek, olyan érdekes, cirpegő hangjuk van, mint amikor ereszt a vizes gumimatrac.”

Elekes Dóra neve mellett gyorsan fel kell tüntetni egy másik nevet is: Kun Fruzsina grafikusét. Kettejük együttműködésével vált ugyanis A muter… egy olyan könyvtárggyá, melynek szövege, ha nehéz is műfajilag besorolni, mégis kellő súllyal mutatja be a szülői alkoholizmus stációit. A kötet elbeszélője egy olyan lány, aki végignézi, hogyan rabolják el édesanyját a dzsinnek – vagyis mi történik akkor, amikor az anya alkoholgőzös homályban botorkál. Sokat beszélünk ma arról, hogyan nő fel egy gyerek, mennyire sérül, ha egyik vagy másik, esetleg mindkét szülője alkoholista, vagy más függőségben szenved, a kislány énelbeszélése pedig közelebb vihet a gyermeki perspektíva megismeréséhez. A szöveggel remekül együtt élnek a sötétség mindenféle árnyalatával színezett illusztrációk.

A kötet a Csimota Kiadó Tolerancia-sorozatában jelent meg. A sorozat célja lehet többek közt a másság elfogadásának segítése, az olyan súlyos kérdésekről való beszéd, mint a halál és az elmúlás. Ebbe a sorba kiválóan illeszkedik ez a kötet, amelynek az is előnye, hogy egyszerre csak egy problémakört jár körül. Örvendetes, hogy a kortárs magyar ifjúsági prózában egyre gyakrabban merülnek fel az efféle dilemmák, így irodalmunk kezd felsorakozni a világirodalomban már tapasztalható, „a tabutémákról is beszéljünk nyíltan” típusú tendenciához. Itt érdemes megemlíteni Németh Eszter idei, Kötéltánc című regényét, amely bár olyan problémákat vonultat fel, mint a depresszió, a szexuális erőszak vagy a szülői terror, de ezek egy időben való jelenléte „agyonnyomja” a regényt, s mivel az elbeszélői szólamot nem kíséri semmilyen metaperspektíva vagy önreflexió, nagyon nehéz komolyan venni a szenvedéseket. A muter… izgalmas szemszögből, finom humorral láttatja a problémákat, és ez a megoldás nemhogy komolytalanná tenné a történetet, de éppen ez ad neki egy olyan pluszt, ami gondolkodásra és párbeszédre késztet.