Intézményi megrendelés esetén, kérje személyre szabott ajánlatunkat! (iskolai jutalomkönyv, ajánlott olvasmány)

Szepesi Dóra beszámolója A muter meg a dzsinnek bemutatójáról a Prae.hu oldalán

2015. április 23., csütörtök, sanya

Elekes Dóra A muter meg a dzsinnek című könyvének bemutatója

Izgalmas és fontos könyv született — indította a könyvbemutatót a Hadikban Tsík Sándor, a Csimota szerkesztője. Elekes Dóra könyve Kun Fruzsina illusztrációival figyelemreméltó könyvtárgy lett: egy alkoholista anyával élő kislány mindennapjaiba láthatunk bele a szépirodalmi eszközökkel, finom humorral megírt történet segítségével.

HA_20150417_03

Valóban segítséget jelenthet, ha ilyen szívbéli módon szembesülünk a problémával, hiszen Magyarországon sok ezer gyerek érintett. A szakemberek kiskamasz kortól mindenkinek ajánlják olvasásra, beszélgetésre, feldolgozásra a könyvet. Mi késztette a szerzőt, hogy egy ennyire neuralgikus témához nyúljon? — teszi fel az első kérdést Antal Nikolett, az est moderátora. Megtudjuk, hogy a konkrét motiváció egy Aranyvackor pályázat volt, melyen a „szörnyek” témát adták meg. Fruzsi már korábban fölvetette, kicsit unja az aranyos gyerekkönyveket (korábbi közös könyvük a Tündi és Samu), szívesen rajzolna szörnyeset és Dóráról el tudja képzelni, tudna írni ilyet. A szerzőt régóta izgatta a téma, beugrott megint, kitalálta, hogy olyan kislány hangján kéne beszélni, aki az anyját szörnynek látja, amikor iszik. Emlékezett, egyszer a buszon látott egy anyát a kislányával, az anyuka be volt rúgva, együtt dülöngéltek és úgy látszott, hogy a kislánynak ezzel semmi problémája nincs, támogatták egymást, röhögcséltek. Elhatározta, ennek a kislánynak a hangján fog megszólalni, mert nem akarta túl súlyosra hangolni a témát, a gyereknek vicces ez az egész, mégis hátborzongató. Kitalálta, hogy a szörnyek legyenek a történetben dzsinnek (nem véletlen az asszociáció az italra, a gin-re, mint az a beszélgetés során is kiderült), és így született meg a tér-dzsinn, az idő-dzsinn, az álom-dzsinn, akik időnként elrabolják a mutert.

Az alkotók beszélgetését Minyo Szert Károly és Győrik Edit terápiás szakemberek segítették. Szerintük ha beleszületik egy ilyen helyzetbe a gyerek, akkor neki az a természetes. Furcsa, hogy a szeretet megbicsaklik, de ugyanúgy megmarad a szülői kapcsolat; mindegy, mennyi abúzuson keresztül éli meg a gyerekkorát, számára akkor is az anya az az anya. Fölvetődött, kinek is szól ez a könyv. Bár a hátoldal ajánlójából kiderül, kiskamaszoknak szánják, életkor nincs feltüntetve. Minyo Szert Károly nem is csak könyvnek érzi ezt a művet, hanem egy nagyon speciális montázsnak, erősek a rajzfilmszerű elemei, a grafikus részek sokat tesznek hozzá, a tördelés bravúros, jó kézbe venni: jó könyvtárgynak tartja. Mást jelenthet annak, aki nem élte meg és annak, aki mindennaposan megélte az alkohol romboló hatását a környezetében. A statisztika szerint Magyarországon körülbelül 1 millió aktív alkoholista van, és mindegyikükhöz tartozik 3-4 családtag, így elmondhatjuk, hogy az ország népessége 50%-ban érintett. Győrik Edit szerint az érintettek számára ez a szöveg hihetetlenül erős, hatásos terápiás eszköz, ettől a könyvtől meggyógyulhat egy kamasz, aki pedig nem érintett, az nem lesz érintett ettől se. Minden attól válik problémává, hogyha titkoljuk vagy tabuként kezeljük, azaz, ha nem vagyunk őszinték — fejtegette. A legnagyobb veszély az, ha a nagyon mély lelki rezdüléseket nem tudjuk kirakni.

A teljes beszámolót a Prae.hu oldalán olvashatjátok: http://www.prae.hu/article/8248-amikor-elraboltak-a-dzsinnek-a-mutert

Vissza

Facebook
Kiemelt bejegyzés
Archívum