Elveszett álmok — Mészáros Csaba írása Az Illatok és Hangok Őrzőjéről a Prae.hu oldalán
Az Illatok és Hangok Őrzője, Maros Krisztina új mesekönyve olyan, mint egy reggel. Mint a hétköznapok. És mint a boldog pillanatok. Egyszerű, ugyanakkor mégsem kevés. Valahol pont ott helyezkedik el, ahol az igényes mesekönyv kezdődik, amely képes tapasztalatot átadni a világról. Pontosabban fogalmazva, amely képes egy olyan szemléletet az olvasója elé tárni, mely egyszerre nyitja fel a szemeket és ad megoldást egy konfliktusra.
Ennek a kis mesekönyvnek a szerzője és az illusztrátora ugyanaz a személy. Az ilyen találkozás általában szerencsés, hiszen, ahogy most is, összetett és autentikus világ bontakozik ki belőle. Az Illatok és Hangok Őrzője sajátos belső ritmussal rendelkezik, amit a képek és a szöveg jól felépített dinamikája ad. A történet szerint az Illatok és Hangok Őrzője fenn él az égben és minden elfeledett hangulatot és illatot begyűjt magának a világból. Egy igazi nagymama ő, aki mintha befőttet tenne el, megőrzi a létezés kincseit. A legbecsesebb értéke pedig egy kis méhecske álma.
Alatta a földi világ egyre kopottabb, az emberek már nem ismerik az önfeledtséget, lelkükben csak a szürkeség és a megszokottság uralkodik. Elvesztek a különleges és örömteli pillanatok, az Illatok és Hangok Őrzője pedig pont ezt akarja visszajuttatni a földre. Próbál az emberek lelkébe és környezetébe színt varázsolni, míg rá nem ébred, hogy neki csak az álmokat kell visszaadni, hogy az emberek képesek legyenek újra vágyakozni, és megtalálni a szívükben rejlő melegséget. De ehhez legféltettebb tulajdonát, a kis méhecske cseresznyevirágról szóló álmát fel kell áldoznia.
Tovább a teljes cikkre: http://www.prae.hu/index.php?route=article/article&aid=7716