Csányi Dórával a Csimota Kiadó főszerkesztőjével beszélgettünk a tavalyi és az idei évről, illetve arról, mi történt 10 éve ezen a napon.

Ha végigolvassuk a Csimota tavalyi blog bejegyzéseit, abból egyértelműen kiderül mozgalmas évet zártatok, kérlek, foglald össze néhány mondatban, te hogyan láttad a 2012-es évet?

Félek kifelejtek valamit! Nehezen tudnám röviden pár szóval jellemezni 2012-t. Dolgos évünk volt, az biztos, jóllehet kevesebb könyvünk jelent meg, mint amit terveztünk. Nagyon vegyes is: sikerekkel, örömökkel és bánatokkal teli. Fontossági sorrendben a tulajdonosi változás volt az, ami a leginkább meghatározta az évünket. Nagyon sok munka előzte meg, rengeteg időnket és energiánkat kötötte le. Fontos volt még, hogy a 2011/12-es tanévben indított Kaméleon Olvasóklub sikeresen zárult, így a 2012/13-as tanévben még több, 450 gyerek részvételével folytatódhatott a program.

A végére hagytam, jóllehet nekem 2012-ről mindig Misi jut majd eszembe. Misi, a legmegbízhatóbb munkatársunk volt hosszú évekig. Tudtuk, hogy beteg, reménykedtünk, mégis itt hagyott minket! Nagyon megrázott. Nagyon szerettem.

2012-ben főleg a vizualitás került elő a Csimota könyveiben, gondolok itt a Baranyai (b) András illusztrálta Mi leszek, ha nagy leszek… című könyvére, a Design-sorozat Csizmás kandúrja, A világ összes kincsére tudatosan halad ebbe az irányba a kiadó, vagy egyszerűen ilyen sorrendben jelentek meg a könyvek?

Szerintem miket mindig is jellemzett a vizualitás előtérbe helyezése. Nem volt tudatos döntés a részünkről, hogy 2012-ben erre nagyobb hangsúlyt fektessünk, egyszerűen így „értek be” a tervek, így értek rá az illusztrátorok. Andrással például már több mint egy éve terveztük ezt a kötetet. A Design-sorozatot pedig igyekszünk kétévente gazdagítani újabb címekkel.

bogi_kimaradt.png
Paulovkin Boglárka: Csizmás kandúr

Idén lesz 5 éve, hogy először jelentek meg a Papírszínház-mesék, milyen meséket szeretnétek ebben a sorozatban megjelentetni?

Épp most jelenik meg három új cím: Három toll, Egy pöttyös nap, Szusi és terv is van még idénre, talán több is, mint aminek megvalósítására időnk és energiánk lesz. Büszke vagyok a sorozatra, örülök, hogy Magyarországon mi honosíthattuk meg. Ez a mesélési technika végtelenül sok lehetőséget biztosít a pedagógusok számára, úgy is mint rekreációs és pedagógiai segédeszköz, nem véletlen, hogy rengeteg óvoda, iskola, könyvtár is használja ma már. Igyekszünk a címeket folyamatosan bővíteni klasszikus és modern történetekkel. A francia társkiadónkkal kiváló a kapcsolat, így a magyar és a francia mesék közös fejlesztésben valósulnak és jelennek meg mindkét országban.

A könyvek után beszélgessünk kicsit a működésről, 2012-ben a Csimota a Móra Kiadói Csoport tagja lett, egy korábbi interjúban már beszéltél a miértekről, a tapasztalatok az elvárásaidat igazolják, illetve igaz-e a többször felmerülő kérdés, valóban kell félteni a Csimotát?

Ezt sokszor hallom innen-onnan, mi lesz a Csimotával, a nagy hal majd bekapja a kicsit. Aggódva és félve kérdezik tőlünk, biztos jól döntöttetek? Nos mindenkit szeretnék megnyugtatni, a Csimota ezután is ugyanúgy folytatja a megkezdett munkáját, nem tervezünk változásokat, megmarad a kísérletező, határokat feszegető műhelyjelleg, és a kiadványok megjelenéséről továbbra is önállóan döntünk. Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy mindkét fél részéről teljes a bizalom. Amiben nagy változásokat hozott számunkra a nagy testvér jelenléte, az leginkább a háttérmunkát érinti, a logisztikát, a könyvelést, számlázást. Ma már egyértelműen örülök a döntésünknek, mert az elmúlt fél év azt igazolta, hogy két ilyen egymástól látszólag távol álló struktúra is jól tud együtt működni.

0006.jpg
ÜKH 2012: Zsuzsa, Dóra, Feri, Sanya

2013-től már nem tagja az MGYKE-nek a Csimota Kiadó, miért nem?

Én általában híve vagyok az összefogásnak, mert közösen lehet csak elérni bizonyos célokat. Mikor beléptünk az Egyesülésbe talán túl sokat is vártam ezért. Kíváncsi voltam vajon ennyi kicsi, nagy, közepes és eltérő profillal, érdekkel rendelkező kiadó tud-e közös célokat találni magának és azokért tenni is. Nem fogok titkot elárulni, ha azt mondom, hogy csalódtunk, hisz a kilépésünk oka is ez. Nem pontosan látom, hogy mik a célok, hova akar tartani az MGYKE. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tagkiadókkal ne lenne jó kapcsolatunk, hiszen itt nem személyes, hanem strukturális problémákról volt szó.

Mi jut eszedbe 2003. február 7-éről?

Például az, hogy a kisföldalatti Kodály körönd megállójában majdnem elveszítettem a cégalapítás teljes összegét, amit a bankba kellett vinnem, amikor jegyet vásároltam. Erre például nagyon!

De komolyra váltva, eszembe jut a naivitásunk (Csányi Dóra és Edinger Katalin a Csimota alapítói a szerk.), a lelkesedésünk, ezzel egyenes arányban a döbbenet az arcokon, hogy ezek megőrültek…, a tapasztalatlanságunk, ma már nem is értem, hogyan mertük elkezdeni. Frissülést akartunk, új szerzőket, szép könyveket, izgalmas illusztrációkat, fiatal tehetségeket, rázós témákat a gyerekkönyvekben, mindazt, ami nem volt a magyar piacon. Ezt szerintem sokan elfelejtették már mára! 10 éve nem voltak kis kiadók, nem voltak modern illusztrációk, csak tabuk és rózsaszín kisnyuszik. Mekkorát változott a kínálat! Erre azért nagyon büszke vagyok. Valamit elindítottunk.

0001.jpg
a Csimota új logója

Hogyan készültök a Csimota 10. születésnapjára?

Szeretnénk rá készülni, de félek nem lesz időnk minden ötletünket megvalósítani, így inkább azt mondom el, ami már egészen biztos. Új lett a logónk. (Szertaridisz Alexisz tervezte a szerk.) Ha nagyon kritikus akarok lenni, márpedig miért ne lehetnék magunkkal szemben, akkor így kellene fogalmaznom: végre lett logónk! Megújul a honlap. Remélem hamarosan. Két meghatározó kiadványunkat ismét megjelentetjük. Tóth Krisztina A londoni mackók kötetét (amely az első Csimota-kiadvány volt és Év könyve is lett abban az évben), bővített formában, Takács Mari illusztrációjával jelenik meg. Persze az sem véletlen, hogy Marit kértük meg erre a munkára, hiszen ő a legrégebbi „felfedezettünk”.

A másik ilyen könyvünk az Egyszervolt antológia, az idén kiadásra kerülő kötetben a modern rész teljesen megújul és Paulovkin Bogi lesz az illusztrátora. Lesznek visszaemlékezős interjúk a blogon, kicsit majd ünnepeljük és ünnepeltetjük is magunkat és persze szeretnénk, ha sokan örülnének velünk.

01010010.JPGSanya (akkor még Tsík se), Tóth Kriszta, Edinger Kata (Ábel), Csányi Dóra (2004)

Kérlek, képzeld el, hogy 2023. február 7-e van, milyennek látod a Csimota Kiadót, milyen könyveket fogtok megjelentetni, milyen eredményekkel lennél elégedett?

AZZAL LENNEK ELEGEDETT HA NEM KELLEN ILYENEKRE VALASZOLNOM, HANEM A SAJTOS A VALASZAIMAT IS MEGIRNA

Megfordítom a válaszom, ha tíz éve valaki azt mondja nekem a Csimota 2013-ban öt emberrel működtet egy kiadót, egy terjesztői hálózatot — Rainbow Könyvközösség —, egy országos olvasás népszerűsítő programot — Kaméleon Olvasóklub —, hat nyelvre fordítottak már le kiadványaikból, a világ legrangosabb gyerekkönyves vásárán két egymást követő évben is kiállították könyveiket, a Móra Kiadói Csoporthoz tartozik majd, nos azt hiszem biztosan furcsán néztem volna rá. Szeretnék tíz év múlva is így visszatekinteni!

Csányi Dórával a Csimota Kiadó főszerkesztőjével beszélgettünk a tavalyi és az idei évről, illetve arról, mi történt 10 éve ezen a napon.

Ha végigolvassuk a Csimota tavalyi blog bejegyzéseit, abból egyértelműen kiderül mozgalmas évet zártatok, kérlek, foglald össze néhány mondatban, te hogyan láttad a 2012-es évet?

Félek kifelejtek valamit! Nehezen tudnám röviden pár szóval jellemezni 2012-t. Dolgos évünk volt, az biztos, jóllehet kevesebb könyvünk jelent meg, mint amit terveztünk. Nagyon vegyes is: sikerekkel, örömökkel és bánatokkal teli. Fontossági sorrendben a tulajdonosi változás volt az, ami a leginkább meghatározta az évünket. Nagyon sok munka előzte meg, rengeteg időnket és energiánkat kötötte le. Fontos volt még, hogy a 2011/12-es tanévben indított Kaméleon Olvasóklub sikeresen zárult, így a 2012/13-as tanévben még több, 450 gyerek részvételével folytatódhatott a program.

A végére hagytam, jóllehet nekem 2012-ről mindig Misi jut majd eszembe. Misi, a legmegbízhatóbb munkatársunk volt hosszú évekig. Tudtuk, hogy beteg, reménykedtünk, mégis itt hagyott minket! Nagyon megrázott. Nagyon szerettem.

2012-ben főleg a vizualitás került elő a Csimota könyveiben, gondolok itt a Baranyai (b) András illusztrálta Mi leszek, ha nagy leszek… című könyvére, a Design-sorozat Csizmás kandúrja, A világ összes kincsére tudatosan halad ebbe az irányba a kiadó, vagy egyszerűen ilyen sorrendben jelentek meg a könyvek?

Szerintem miket mindig is jellemzett a vizualitás előtérbe helyezése. Nem volt tudatos döntés a részünkről, hogy 2012-ben erre nagyobb hangsúlyt fektessünk, egyszerűen így „értek be” a tervek, így értek rá az illusztrátorok. Andrással például már több mint egy éve terveztük ezt a kötetet. A Design-sorozatot pedig igyekszünk kétévente gazdagítani újabb címekkel.

bogi_kimaradt.pngPaulovkin Boglárka: Csizmás kandúr

Idén lesz 5 éve, hogy először jelentek meg a Papírszínház-mesék, milyen meséket szeretnétek ebben a sorozatban megjelentetni?

Épp most jelenik meg három új cím: Három toll, Egy pöttyös nap, Szusi és terv is van még idénre, talán több is, mint aminek megvalósítására időnk és energiánk lesz. Büszke vagyok a sorozatra, örülök, hogy Magyarországon mi honosíthattuk meg. Ez a mesélési technika végtelenül sok lehetőséget biztosít a pedagógusok számára, úgy is mint rekreációs és pedagógiai segédeszköz, nem véletlen, hogy rengeteg óvoda, iskola, könyvtár is használja ma már. Igyekszünk a címeket folyamatosan bővíteni klasszikus és modern történetekkel. A francia társkiadónkkal kiváló a kapcsolat, így a magyar és a francia mesék közös fejlesztésben valósulnak és jelennek meg mindkét országban.

A könyvek után beszélgessünk kicsit a működésről, 2012-ben a Csimota a Móra Kiadói Csoport tagja lett, egy korábbi interjúban már beszéltél a miértekről, a tapasztalatok az elvárásaidat igazolják, illetve igaz-e a többször felmerülő kérdés, valóban kell félteni a Csimotát?

Ezt sokszor hallom innen-onnan, mi lesz a Csimotával, a nagy hal majd bekapja a kicsit. Aggódva és félve kérdezik tőlünk, biztos jól döntöttetek? Nos mindenkit szeretnék megnyugtatni, a Csimota ezután is ugyanúgy folytatja a megkezdett munkáját, nem tervezünk változásokat, megmarad a kísérletező, határokat feszegető műhelyjelleg, és a kiadványok megjelenéséről továbbra is önállóan döntünk. Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy mindkét fél részéről teljes a bizalom. Amiben nagy változásokat hozott számunkra a nagy testvér jelenléte, az leginkább a háttérmunkát érinti, a logisztikát, a könyvelést, számlázást. Ma már egyértelműen örülök a döntésünknek, mert az elmúlt fél év azt igazolta, hogy két ilyen egymástól látszólag távol álló struktúra is jól tud együtt működni.

0006.jpgÜKH 2012: Zsuzsa, Dóra, Feri, Sanya

2013-től már nem tagja az MGYKE-nek a Csimota Kiadó, miért nem?

Én általában híve vagyok az összefogásnak, mert közösen lehet csak elérni bizonyos célokat. Mikor beléptünk az Egyesülésbe talán túl sokat is vártam ezért. Kíváncsi voltam vajon ennyi kicsi, nagy, közepes és eltérő profillal, érdekkel rendelkező kiadó tud-e közös célokat találni magának és azokért tenni is. Nem fogok titkot elárulni, ha azt mondom, hogy csalódtunk, hisz a kilépésünk oka is ez. Nem pontosan látom, hogy mik a célok, hova akar tartani az MGYKE. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tagkiadókkal ne lenne jó kapcsolatunk, hiszen itt nem személyes, hanem strukturális problémákról volt szó.

Mi jut eszedbe 2003. február 7-éről?

Például az, hogy a kisföldalatti Kodály körönd megállójában majdnem elveszítettem a cégalapítás teljes összegét, amit a bankba kellett vinnem, amikor jegyet vásároltam. Erre például nagyon!

De komolyra váltva, eszembe jut a naivitásunk (Csányi Dóra és Edinger Katalin a Csimota alapítói a szerk.), a lelkesedésünk, ezzel egyenes arányban a döbbenet az arcokon, hogy ezek megőrültek…, a tapasztalatlanságunk, ma már nem is értem, hogyan mertük elkezdeni. Frissülést akartunk, új szerzőket, szép könyveket, izgalmas illusztrációkat, fiatal tehetségeket, rázós témákat a gyerekkönyvekben, mindazt, ami nem volt a magyar piacon. Ezt szerintem sokan elfelejtették már mára! 10 éve nem voltak kis kiadók, nem voltak modern illusztrációk, csak tabuk és rózsaszín kisnyuszik. Mekkorát változott a kínálat! Erre azért nagyon büszke vagyok. Valamit elindítottunk.

0001.jpga Csimota új logója

Hogyan készültök a Csimota 10. születésnapjára?

Szeretnénk rá készülni, de félek nem lesz időnk minden ötletünket megvalósítani, így inkább azt mondom el, ami már egészen biztos. Új lett a logónk. (Szertaridisz Alexisz tervezte a szerk.) Ha nagyon kritikus akarok lenni, márpedig miért ne lehetnék magunkkal szemben, akkor így kellene fogalmaznom: végre lett logónk! Megújul a honlap. Remélem hamarosan. Két meghatározó kiadványunkat ismét megjelentetjük. Tóth Krisztina A londoni mackók kötetét (amely az első Csimota-kiadvány volt és Év könyve is lett abban az évben), bővített formában, Takács Mari illusztrációjával jelenik meg. Persze az sem véletlen, hogy Marit kértük meg erre a munkára, hiszen ő a legrégebbi „felfedezettünk”.

A másik ilyen könyvünk az Egyszervolt antológia, az idén kiadásra kerülő kötetben a modern rész teljesen megújul és Paulovkin Bogi lesz az illusztrátora. Lesznek visszaemlékezős interjúk a blogon, kicsit majd ünnepeljük és ünnepeltetjük is magunkat és persze szeretnénk, ha sokan örülnének velünk.

01010010.JPG

Sanya (akkor még Tsík se), Tóth Kriszta, Edinger Kata (Ábel), Csányi Dóra (2004)

Kérlek, képzeld el, hogy 2023. február 7-e van, milyennek látod a Csimota Kiadót, milyen könyveket fogtok megjelentetni, milyen eredményekkel lennél elégedett?

AZZAL LENNEK ELEGEDETT HA NEM KELLEN ILYENEKRE VALASZOLNOM, HANEM A SAJTOS A VALASZAIMAT IS MEGIRNA

Megfordítom a válaszom, ha tíz éve valaki azt mondja nekem a Csimota 2013-ban öt emberrel működtet egy kiadót, egy terjesztői hálózatot – Rainbow Könyvközösség –, egy országos olvasás népszerűsítő programot – Kaméleon Olvasóklub –, hat nyelvre fordítottak már le kiadványaikból, a világ legrangosabb gyerekkönyves vásárán két egymást követő évben is kiállították könyveiket, a Móra Kiadói Csoporthoz tartozik majd, nos azt hiszem biztosan furcsán néztem volna rá. Szeretnék tíz év múlva is így visszatekinteni!

 

Csányi Dórával a Csimota Kiadó főszerkesztőjével beszélgettünk a tavalyi és az idei évről, illetve arról, mi történt 10 éve ezen a napon.

Ha végigolvassuk a Csimota tavalyi blog bejegyzéseit, abból egyértelműen kiderül mozgalmas évet zártatok, kérlek, foglald össze néhány mondatban, te hogyan láttad a 2012-es évet?

Félek kifelejtek valamit! Nehezen tudnám röviden pár szóval jellemezni 2012-t. Dolgos évünk volt, az biztos, jóllehet kevesebb könyvünk jelent meg, mint amit terveztünk. Nagyon vegyes is: sikerekkel, örömökkel és bánatokkal teli. Fontossági sorrendben a tulajdonosi változás volt az, ami a leginkább meghatározta az évünket. Nagyon sok munka előzte meg, rengeteg időnket és energiánkat kötötte le. Fontos volt még, hogy a 2011/12-es tanévben indított Kaméleon Olvasóklub sikeresen zárult, így a 2012/13-as tanévben még több, 450 gyerek részvételével folytatódhatott a program.

A végére hagytam, jóllehet nekem 2012-ről mindig Misi jut majd eszembe. Misi, a legmegbízhatóbb munkatársunk volt hosszú évekig. Tudtuk, hogy beteg, reménykedtünk, mégis itt hagyott minket! Nagyon megrázott. Nagyon szerettem.

2012-ben főleg a vizualitás került elő a Csimota könyveiben, gondolok itt a Baranyai (b) András illusztrálta Mi leszek, ha nagy leszek… című könyvére, a Design-sorozat Csizmás kandúrja, A világ összes kincsére tudatosan halad ebbe az irányba a kiadó, vagy egyszerűen ilyen sorrendben jelentek meg a könyvek?

Szerintem miket mindig is jellemzett a vizualitás előtérbe helyezése. Nem volt tudatos döntés a részünkről, hogy 2012-ben erre nagyobb hangsúlyt fektessünk, egyszerűen így „értek be” a tervek, így értek rá az illusztrátorok. Andrással például már több mint egy éve terveztük ezt a kötetet. A Design-sorozatot pedig igyekszünk kétévente gazdagítani újabb címekkel.

bogi_kimaradt.pngPaulovkin Boglárka: Csizmás kandúr

Idén lesz 5 éve, hogy először jelentek meg a Papírszínház-mesék, milyen meséket szeretnétek ebben a sorozatban megjelentetni?

Épp most jelenik meg három új cím: Három toll, Egy pöttyös nap, Szusi és terv is van még idénre, talán több is, mint aminek megvalósítására időnk és energiánk lesz. Büszke vagyok a sorozatra, örülök, hogy Magyarországon mi honosíthattuk meg. Ez a mesélési technika végtelenül sok lehetőséget biztosít a pedagógusok számára, úgy is mint rekreációs és pedagógiai segédeszköz, nem véletlen, hogy rengeteg óvoda, iskola, könyvtár is használja ma már. Igyekszünk a címeket folyamatosan bővíteni klasszikus és modern történetekkel. A francia társkiadónkkal kiváló a kapcsolat, így a magyar és a francia mesék közös fejlesztésben valósulnak és jelennek meg mindkét országban.

A könyvek után beszélgessünk kicsit a működésről, 2012-ben a Csimota a Móra Kiadói Csoport tagja lett, egy korábbi interjúban már beszéltél a miértekről, a tapasztalatok az elvárásaidat igazolják, illetve igaz-e a többször felmerülő kérdés, valóban kell félteni a Csimotát?

Ezt sokszor hallom innen-onnan, mi lesz a Csimotával, a nagy hal majd bekapja a kicsit. Aggódva és félve kérdezik tőlünk, biztos jól döntöttetek? Nos mindenkit szeretnék megnyugtatni, a Csimota ezután is ugyanúgy folytatja a megkezdett munkáját, nem tervezünk változásokat, megmarad a kísérletező, határokat feszegető műhelyjelleg, és a kiadványok megjelenéséről továbbra is önállóan döntünk. Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy mindkét fél részéről teljes a bizalom. Amiben nagy változásokat hozott számunkra a nagy testvér jelenléte, az leginkább a háttérmunkát érinti, a logisztikát, a könyvelést, számlázást. Ma már egyértelműen örülök a döntésünknek, mert az elmúlt fél év azt igazolta, hogy két ilyen egymástól látszólag távol álló struktúra is jól tud együtt működni.

0006.jpgÜKH 2012: Zsuzsa, Dóra, Feri, Sanya

2013-től már nem tagja az MGYKE-nek a Csimota Kiadó, miért nem?

Én általában híve vagyok az összefogásnak, mert közösen lehet csak elérni bizonyos célokat. Mikor beléptünk az Egyesülésbe talán túl sokat is vártam ezért. Kíváncsi voltam vajon ennyi kicsi, nagy, közepes és eltérő profillal, érdekkel rendelkező kiadó tud-e közös célokat találni magának és azokért tenni is. Nem fogok titkot elárulni, ha azt mondom, hogy csalódtunk, hisz a kilépésünk oka is ez. Nem pontosan látom, hogy mik a célok, hova akar tartani az MGYKE. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tagkiadókkal ne lenne jó kapcsolatunk, hiszen itt nem személyes, hanem strukturális problémákról volt szó.

Mi jut eszedbe 2003. február 7-éről?

Például az, hogy a kisföldalatti Kodály körönd megállójában majdnem elveszítettem a cégalapítás teljes összegét, amit a bankba kellett vinnem, amikor jegyet vásároltam. Erre például nagyon!

De komolyra váltva, eszembe jut a naivitásunk (Csányi Dóra és Edinger Katalin a Csimota alapítói a szerk.), a lelkesedésünk, ezzel egyenes arányban a döbbenet az arcokon, hogy ezek megőrültek…, a tapasztalatlanságunk, ma már nem is értem, hogyan mertük elkezdeni. Frissülést akartunk, új szerzőket, szép könyveket, izgalmas illusztrációkat, fiatal tehetségeket, rázós témákat a gyerekkönyvekben, mindazt, ami nem volt a magyar piacon. Ezt szerintem sokan elfelejtették már mára! 10 éve nem voltak kis kiadók, nem voltak modern illusztrációk, csak tabuk és rózsaszín kisnyuszik. Mekkorát változott a kínálat! Erre azért nagyon büszke vagyok. Valamit elindítottunk.

0001.jpga Csimota új logója

Hogyan készültök a Csimota 10. születésnapjára?

Szeretnénk rá készülni, de félek nem lesz időnk minden ötletünket megvalósítani, így inkább azt mondom el, ami már egészen biztos. Új lett a logónk. (Szertaridisz Alexisz tervezte a szerk.) Ha nagyon kritikus akarok lenni, márpedig miért ne lehetnék magunkkal szemben, akkor így kellene fogalmaznom: végre lett logónk! Megújul a honlap. Remélem hamarosan. Két meghatározó kiadványunkat ismét megjelentetjük. Tóth Krisztina A londoni mackók kötetét (amely az első Csimota-kiadvány volt és Év könyve is lett abban az évben), bővített formában, Takács Mari illusztrációjával jelenik meg. Persze az sem véletlen, hogy Marit kértük meg erre a munkára, hiszen ő a legrégebbi „felfedezettünk”.

A másik ilyen könyvünk az Egyszervolt antológia, az idén kiadásra kerülő kötetben a modern rész teljesen megújul és Paulovkin Bogi lesz az illusztrátora. Lesznek visszaemlékezős interjúk a blogon, kicsit majd ünnepeljük és ünnepeltetjük is magunkat és persze szeretnénk, ha sokan örülnének velünk.

01010010.JPG

Sanya (akkor még Tsík se), Tóth Kriszta, Edinger Kata (Ábel), Csányi Dóra (2004)

Kérlek, képzeld el, hogy 2023. február 7-e van, milyennek látod a Csimota Kiadót, milyen könyveket fogtok megjelentetni, milyen eredményekkel lennél elégedett?

AZZAL LENNEK ELEGEDETT HA NEM KELLEN ILYENEKRE VALASZOLNOM, HANEM A SAJTOS A VALASZAIMAT IS MEGIRNA

Megfordítom a válaszom, ha tíz éve valaki azt mondja nekem a Csimota 2013-ban öt emberrel működtet egy kiadót, egy terjesztői hálózatot – Rainbow Könyvközösség –, egy országos olvasás népszerűsítő programot – Kaméleon Olvasóklub –, hat nyelvre fordítottak már le kiadványaikból, a világ legrangosabb gyerekkönyves vásárán két egymást követő évben is kiállították könyveiket, a Móra Kiadói Csoporthoz tartozik majd, nos azt hiszem biztosan furcsán néztem volna rá. Szeretnék tíz év múlva is így visszatekinteni!