Már több könyv is megjelent a Csimota Tolerancia, PC-sorozatában – több név is kering az interneten – mi is ez a sorozat, milyen céllal indította el a kiadó, s az eddigi tapasztalatok alapján milyen irányba tervezitek a bővítését?
Igen, kicsit mi is bajban vagyunk, hogy hogyan is nevezzük ezt a sorozatunkat. Szerettünk volna ugyanis egy olyan sorozatot, ahol beszélhetünk a gyereknek, a másságról, a másik ember elfogadásáról, a nagybetűs Életről és Elmúlásról, az emberiség sokszínűségéről sok-sok nagyon hangzatos és nemes dologról, és mindezt mesei környezetben, nem ismeretterjesztő és okító céllal.

Már több könyv is megjelent a Csimota Tolerancia, PC-sorozatában – több név is kering az interneten – mi is ez a sorozat, milyen céllal indította el a kiadó, s az eddigi tapasztalatok alapján milyen irányba tervezitek a bővítését?
 
Igen, kicsit mi is bajban vagyunk, hogy hogyan is nevezzük ezt a sorozatunkat. Szerettünk volna ugyanis egy olyan sorozatot, ahol beszélhetünk a gyereknek, a másságról, a másik ember elfogadásáról, a nagybetűs Életről és Elmúlásról, az emberiség sokszínűségéről sok-sok nagyon hangzatos és nemes dologról, és mindezt mesei környezetben, nem ismeretterjesztő és okító céllal.

Már több könyv is megjelent a Csimota Tolerancia, PC-sorozatában – több név is kering az interneten – mi is ez a sorozat, milyen céllal indította el a kiadó, s az eddigi tapasztalatok alapján milyen irányba tervezitek a bővítését?
 
Igen, kicsit mi is bajban vagyunk, hogy hogyan is nevezzük ezt a sorozatunkat. Szerettünk volna ugyanis egy olyan sorozatot, ahol beszélhetünk a gyereknek, a másságról, a másik ember elfogadásáról, a nagybetűs Életről és Elmúlásról, az emberiség sokszínűségéről sok-sok nagyon hangzatos és nemes dologról, és mindezt mesei környezetben, nem ismeretterjesztő és okító céllal.

Hát nem tudom, hogyan tudnánk egy jó jelzővel összefogni őket, mindenesetre a sorozatnak a legújabb része, A csúnya királyfi és a szép királykisasszony, már az ötödik cím, és reméljük ennek is olyan kedvező lesz a fogadtatása, mint a tavaly megjelent Lenkának.  Ami a jövőt illeti, van már hatodik címünk is. Előkészületben egy down-szindrómás kislányról szóló mese. Egy francia kiadó által 2001-ben megjelentetett kötetről van szó, amit én azóta dédelgetek és most nagyon boldog vagyok, mert idén megjelenhet magyarul is.

Egy kicsit beszélgessünk még a már megjelent könyvekről, hogyan került például a képbe az ICA (Irodalmi Centrifuga), illetve a tapasztalatokról, mennyire érzed sikeresnek a korábbi könyveket?
A sorozat első két meséje egy irodalmi pályázatra született az Irodalmi Centrifuga szervezésében és így került azután hozzánk. Nagyon szeretem mindkét történetet és azt hiszem jó bevezetőjük volt a sorozatnak.
Sorozat sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy azóta újabb mesék kerültek kiadásra és a jövőben is folytatni kívánjuk újabb és újabb történetekkel. Mindegyik könyvnek más a története, az első kettőt (Emberke színe, A Fehér Hercegnő és az Aranysárkány) mi válogattuk ki több mese közül és kerestünk hozzá illusztrátorokat. Próbáltunk olyan képi világot teremteni a mesék mellé, melyek összhangban állnak a szöveggel és erősítik annak hangulatát. Például a Fehér hercegnő esetében mindenképp valami nagyon nőies, festői világot szerettünk volna, ezért is esett a választásunk Takács Marira. Agócs Írisz légies és olykor vicces képei pedig tökéletes összhangban állnak Böszörményi Gyula teremtés meséjével.
A harmadik megjelent cím A hálás virág kicsit rendhagyóbb módon került kiadásra. Szulyovszky Sarolta már egy kész anyagot küldött nekünk, ami annyira megtetszett, hogy azonnal igent mondtunk rá. Ez a Csimota életében viszonylag ritkán fordul elő, bár a most megjelenő Benedek Elek mese kiadása is hasonlóan zajlott, mégsem mondhatnám, hogy ez jellemzi leginkább kiadói politikánkat. Mindkét könyvnél adaptálni kellett az illusztrációkat a sorozat formátumához. Picit tartottunk attól, hogy ez a képek kárára válik majd, de szerencsére az illusztrátorok nagyon ügyesen oldották meg a feladatot és ma már senki nem mondja meg, hogy ezek a képek eredetileg négyzetesek voltak. A Lenka esetében először csak néhány képet láttunk.
Szegedi Kati egy olaszországi alkotóműhelyben álmodta meg Lenka figuráját; azonnal beleszerelmesedtünk, és jóllehet volt egy történet mag is hozzá, mégis sokáig dolgoztunk rajta közösen, míg létrejött a végleges szöveg. Kati csak ezután fejezte be az illusztrációkat.
Tudom, hogy egy szerkesztőnek illik semlegesnek maradni, de neked melyik könyv a személyes kedvenced és miért?
Mindegyik könyvet másért szeretem, nincs igazán kedvencem, szeretem a történeteket, szeretem az illusztrációkat, szeretem, azt ahogyan feldolgozásra kerültek bizonyos „nehéz”, vagy „kényes” témák, szeretem, hogy mindegyiknek nagyon más stílusa és megfogalmazása, ugyanakkor mindegyikben látom azt a közös újító szellemet ami az egész sorozatnak legfőbb célja is.

Úgy tudom külföldön is érdeklődnek a sorozat iránt, milyen nyelveken jelentek meg eddig a könyvek?
A Lenka immár svédül, lengyelül és franciául is olvasható, a sorozat első két kötete lengyelül és franciául, a Hálás virág pedig olaszul, illetve a közeljövőben lengyelül is.
A sorozat legújabb könyve egy Benedek Elek mese, hogyan került ez a szöveg a kiadó látóterébe?
Rippl Renáta keresett meg minket egy kész ötlettel, a mesét is ő választotta. Nála is a sorozat egységes arculata miatt kicsit igazítani kellett a rajzokon, de úgy érzem a végeredményt elnézve, hogy megérte. Ebben a könyvben például azt szeretem, hogy ugyan egy népies hangulatot idéz, de ezt mégis nagyon modern módon teszi, egyszerre illeszkedik a képi világ a meséhez és a mai vizuális világunkhoz. Jó, hogy a gyerekkoromat idézi, amikor rengeteg Benedek Elek mesét olvastunk, és amikor a tv-ben a magyar népmesék sorozatot néztük, bennem az otthonosság érzését kelti. Jó így kézbevenni a sorozatot egyben, a formájuk egyforma, közel azonos terjedelműek de mégis mindegyik annyira más, így aztán nem csupán mondanivalójukban hordozzák a sokszínűség üzenetét.

UPDATE
A sorozatban azóta az alábbi kötetek jelentek meg:
A szomorú kacagány
Írta: Bosnyák Viktória
Illusztrálta: Rippl Renáta

A kacagányok és kacabajkák falvát sövény választja el. Senki sem tudja, milyenek a sövényen túliak, de mindenki félelmetesnek és gonosznak képzeli őket. Történet az egymás megismerésének fontosságáról és az előítéletek leküzdéséről. 5 éves kortól

A fiú és a kém
The Boy And The Spy
Írta: Lawrence Schimel
Illusztrálta: Jaime Martínez
Fordította: Szabó T. Anna

Egy kisfiú iskolába menet elhalad egy férfi előtt, aki az utcán üldögél. Külföldinek látszik: barna a bőre és fura a ruhája. Ki lehet ez a titokzatos idegen, aki gyanúsan nem csinál semmit, csak nézelődik és folyton jegyzetel? A Csimota Kiadó első kétnyelvű (magyar–angol) könyve Szabó T. Anna fordításában. 6 éves kortól

Az Illatok és Hangok Őrzője
Írta: Maros Krisztina
Illusztrálta: Maros Krisztina

Az emberek világából egyszer csak eltűntek a színek, s velük együtt a hangok és az illatok is örökre elveszni látszottak. Az Illatok és Hangok Őrzője azonban összes tudományát beveti, hogy a városok ismét eredeti színeikben pompázzanak.

A történet, a nagyvárosi monotónia és a sokszínű természet közti ellentét érzékeltetésén túl, azt meséli el, hogy az igazi változáshoz nem elég a külső beavatkozás, ahhoz belül is változni kell.

A könyv érdekessége, hogy 90 fokkal elforgatva, függőlegesen kell lapozni. 5 éves kortól

Palkó
Írta: Szegedi Katalin
Illusztrálta: Szegedi Katalin

Palkó, a mindig segítőkész kisfiú legjobb barátai a könyvek.

Naphosszat olvasással tölti az idejét, és bár arra vágyik, hogy osztálytársai elfogadják, azok mégsem barátkoznak vele.

Egy délután a játszótéren mégis barátra lel. Lenka örömmel rollerezik és rajzol vele. Játékuknak a közelgő vihar vet véget, de már mindketten tudják, hogy ezután mindennap várni fogják egymást. A Lenka ikerkönyve. 5 éves kortól

Nóra, a gondolatolvasó (Noona the Mind Reader)
Írta: Orit Gidali
Illusztrálta: Aya Gordon-Noy
Fordította: Szabó T. Anna

Nóra egy napon azzal jön haza az oviból, hogy egy fiú kicsúfolta.
A mamájától kapott varázspálcával, azonban hirtelen látni kezdi, amit az emberek mondanak, és azt is, hogy igaziból mit gondolnak. 5 éves kortól

Lili (Lili)
Írta: Agnès Lacor
Illusztrálta: Gwen Le Gac
Fordította: Szabó T. Anna

„Ajánlom ezt a könyvet minden szülőnek, aki úgy gondolja, hogy a világ nem tökéletes. Hiszen bármennyire törekszünk, hogy minden az álmaink, elképzeléseink szerint történjen, sokszor másképp alakul életünk. Minden 600 élve születésből egy gyermek Down-szindrómával jön világra. Fogadjuk el őket, hiszen egy sosem remélt, új „színt” hoznak életünkbe, amelyet ha elfogadunk, sokkal boldogabb életet élhetünk. Az érintett családok boldogsága nagyban múlik a környezetük reakciójától. Talán ez a kis könyvecske, amelyet felolvasunk gyermekeinknek, megtanít minket a „mongol” emberek szeretetére.” Kisari Károly

 
 

Hát nem tudom, hogyan tudnánk egy jó jelzővel összefogni őket, mindenesetre a sorozatnak a legújabb része, A csúnya királyfi és a szép királykisasszony, már az ötödik cím, és reméljük ennek is olyan kedvező lesz a fogadtatása, mint a tavaly megjelent Lenkának.  Ami a jövőt illeti, van már hatodik címünk is. Előkészületben egy down-szindrómás kislányról szóló mese. Egy francia kiadó által 2001-ben megjelentetett kötetről van szó, amit én azóta dédelgetek és most nagyon boldog vagyok, mert idén megjelenhet magyarul is.

 
Egy kicsit beszélgessünk még a már megjelent könyvekről, hogyan került például a képbe az ICA (Irodalmi Centrifuga), illetve a tapasztalatokról, mennyire érzed sikeresnek a korábbi könyveket?
 
A sorozat első két meséje egy irodalmi pályázatra született az Irodalmi Centrifuga szervezésében és így került azután hozzánk. Nagyon szeretem mindkét történetet és azt hiszem jó bevezetőjük volt a sorozatnak.
 
 
Sorozat sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy azóta újabb mesék kerültek kiadásra és a jövőben is folytatni kívánjuk újabb és újabb történetekkel. Mindegyik könyvnek más a története, az első kettőt (Emberke színe, A Fehér Hercegnő és az Aranysárkány) mi válogattuk ki több mese közül és kerestünk hozzá illusztrátorokat. Próbáltunk olyan képi világot teremteni a mesék mellé, melyek összhangban állnak a szöveggel és erősítik annak hangulatát. Pédául a Fehér hercegnő esetében mindenképp valami nagyon nőies, festői világot szerettünk volna, ezért is esett a választásunk Takács Marira. Agócs Írisz légies és olykor vicces képei pedig tökéletes összhangban állnak Böszörményi Gyula teremtés meséjével.
 
 
A harmadik megjelent cím A hálás virág kicsit rendhagyóbb módon került kiadásra. Szulyovszky Sarolta már egy kész anyagot küldött nekünk, ami annyira megtetszett, hogy azonnal igent mondtunk rá. Ez a Csimota életében viszonylag ritkán fordul elő, bár a most megjelenő Benedek Elek mese kiadása is hasonlóan zajlott, mégsem mondhatnám, hogy ez jellemzi leginkább kiadói politikánkat. Mindkét könyvnél adaptálni kellett az illusztrációkat a sorozat formátumához. Picit tartottunk attól, hogy ez a képek kárára válik majd, de szerencsére az illusztrátorok nagyon ügyesen oldották meg a feladatot és ma már senki nem mondja meg, hogy ezek a képek eredetileg négyzetesek voltak. A Lenka esetében először csak néhány képet láttunk.
 
 
Szegedi Kati egy olaszországi alkotóműhelyben álmodta meg Lenka figuráját; azonnal beleszerelmesedtünk, és jóllehet volt egy történet mag is hozzá, mégis sokáig dolgoztunk rajta közösen, míg létrejött a végleges szöveg. Kati csak ezután fejezte be az illusztrációkat.
 
Tudom, hogy egy szerkesztőnek illik semlegesnek maradni, de neked melyik könyv a személyes kedvenced és miért?
 
Mindegyik könyvet másért szeretem, nincs igazán kedvencem, szeretem a történeteket, szeretem az illusztrációkat, szeretem, azt ahogyan feldolgozásra kerültek bizonyos „nehéz”, vagy „kényes” témák, szeretem, hogy mindegyiknek nagyon más stílusa és megfogalmazása, ugyanakkor mindegyikben látom azt a közös újító szellemet ami az egész sorozatnak legfőbb célja is.

Úgy tudom külföldön is érdeklődnek a sorozat iránt, milyen nyelveken jelentek meg eddig a könyvek?
 
A Lenka immár svédül, lengyelül és franciául is olvasható, a sorozat első két kötete lengyelül és franciául, a Hálás virág pedig olaszul, illetve a közeljövőben lengyelül is.
 
 
A sorozat legújabb könyve egy Benedek Elek mese, hogyan került ez a szöveg a kiadó látóterébe?
 
Rippl Renáta keresett meg minket egy kész ötlettel, a mesét is ő választotta. Nála is a sorozat egységes arculata miatt kicsit igazítani kellett a rajzokon, de úgy érzem a végeredményt elnézve, hogy megérte. Ebben a könyvben például azt szeretem, hogy ugyan egy népies hangulatot idéz, de ezt mégis nagyon modern módon teszi, egyszerre illeszkedik a képi világ a meséhez és a mai vizuális világunkhoz. Jó, hogy a gyerekkoromat idézi, amikor rengeteg Benedek Elek mesét olvastunk, és amikor a tv-ben a magyar népmesék sorozatot néztük, bennem az otthonosság érzését kelti. Jó így kézbevenni a sorozatot egyben, a formájuk egyforma, közel azonos terjedelműek de mégis mindegyik annyira más, így aztán nem csupán mondanivalójukban hordozzák a sokszínűség üzenetét.

 
 

Hát nem tudom, hogyan tudnánk egy jó jelzővel összefogni őket, mindenesetre a sorozatnak a legújabb része, A csúnya királyfi és a szép királykisasszony, már az ötödik cím, és reméljük ennek is olyan kedvező lesz a fogadtatása, mint a tavaly megjelent Lenkának.  Ami a jövőt illeti, van már hatodik címünk is. Előkészületben egy down-szindrómás kislányról szóló mese. Egy francia kiadó által 2001-ben megjelentetett kötetről van szó, amit én azóta dédelgetek és most nagyon boldog vagyok, mert idén megjelenhet magyarul is.

 
Egy kicsit beszélgessünk még a már megjelent könyvekről, hogyan került például a képbe az ICA (Irodalmi Centrifuga), illetve a tapasztalatokról, mennyire érzed sikeresnek a korábbi könyveket?
 
A sorozat első két meséje egy irodalmi pályázatra született az Irodalmi Centrifuga szervezésében és így került azután hozzánk. Nagyon szeretem mindkét történetet és azt hiszem jó bevezetőjük volt a sorozatnak.
 
 
Sorozat sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy azóta újabb mesék kerültek kiadásra és a jövőben is folytatni kívánjuk újabb és újabb történetekkel. Mindegyik könyvnek más a története, az első kettőt (Emberke színe, A Fehér Hercegnő és az Aranysárkány) mi válogattuk ki több mese közül és kerestünk hozzá illusztrátorokat. Próbáltunk olyan képi világot teremteni a mesék mellé, melyek összhangban állnak a szöveggel és erősítik annak hangulatát. Pédául a Fehér hercegnő esetében mindenképp valami nagyon nőies, festői világot szerettünk volna, ezért is esett a választásunk Takács Marira. Agócs Írisz légies és olykor vicces képei pedig tökéletes összhangban állnak Böszörményi Gyula teremtés meséjével.
 
 
A harmadik megjelent cím A hálás virág kicsit rendhagyóbb módon került kiadásra. Szulyovszky Sarolta már egy kész anyagot küldött nekünk, ami annyira megtetszett, hogy azonnal igent mondtunk rá. Ez a Csimota életében viszonylag ritkán fordul elő, bár a most megjelenő Benedek Elek mese kiadása is hasonlóan zajlott, mégsem mondhatnám, hogy ez jellemzi leginkább kiadói politikánkat. Mindkét könyvnél adaptálni kellett az illusztrációkat a sorozat formátumához. Picit tartottunk attól, hogy ez a képek kárára válik majd, de szerencsére az illusztrátorok nagyon ügyesen oldották meg a feladatot és ma már senki nem mondja meg, hogy ezek a képek eredetileg négyzetesek voltak. A Lenka esetében először csak néhány képet láttunk.
 
 
Szegedi Kati egy olaszországi alkotóműhelyben álmodta meg Lenka figuráját; azonnal beleszerelmesedtünk, és jóllehet volt egy történet mag is hozzá, mégis sokáig dolgoztunk rajta közösen, míg létrejött a végleges szöveg. Kati csak ezután fejezte be az illusztrációkat.
 
Tudom, hogy egy szerkesztőnek illik semlegesnek maradni, de neked melyik könyv a személyes kedvenced és miért?
 
Mindegyik könyvet másért szeretem, nincs igazán kedvencem, szeretem a történeteket, szeretem az illusztrációkat, szeretem, azt ahogyan feldolgozásra kerültek bizonyos „nehéz”, vagy „kényes” témák, szeretem, hogy mindegyiknek nagyon más stílusa és megfogalmazása, ugyanakkor mindegyikben látom azt a közös újító szellemet ami az egész sorozatnak legfőbb célja is.

Úgy tudom külföldön is érdeklődnek a sorozat iránt, milyen nyelveken jelentek meg eddig a könyvek?
 
A Lenka immár svédül, lengyelül és franciául is olvasható, a sorozat első két kötete lengyelül és franciául, a Hálás virág pedig olaszul, illetve a közeljövőben lengyelül is.
 
 
A sorozat legújabb könyve egy Benedek Elek mese, hogyan került ez a szöveg a kiadó látóterébe?
 
Rippl Renáta keresett meg minket egy kész ötlettel, a mesét is ő választotta. Nála is a sorozat egységes arculata miatt kicsit igazítani kellett a rajzokon, de úgy érzem a végeredményt elnézve, hogy megérte. Ebben a könyvben például azt szeretem, hogy ugyan egy népies hangulatot idéz, de ezt mégis nagyon modern módon teszi, egyszerre illeszkedik a képi világ a meséhez és a mai vizuális világunkhoz. Jó, hogy a gyerekkoromat idézi, amikor rengeteg Benedek Elek mesét olvastunk, és amikor a tv-ben a magyar népmesék sorozatot néztük, bennem az otthonosság érzését kelti. Jó így kézbevenni a sorozatot egyben, a formájuk egyforma, közel azonos terjedelműek de mégis mindegyik annyira más, így aztán nem csupán mondanivalójukban hordozzák a sokszínűség üzenetét.
Tags: , , , , , ,