Intézményi megrendelés esetén, kérje személyre szabott ajánlatunkat! (iskolai jutalomkönyv, ajánlott olvasmány)

Klasszikus mesék új köntösben, interjú Nagy Norberttel

2015. szeptember 1., kedd, sanya

A „Milyen madár” című, gyerekeknek szóló verseskötet megjelenése óta Nagy Norbert neve sok embernek csenghet ismerősen. A kötetben szereplő illusztrációkat nem csak itthon ismerték el a magyar tervezőgrafikai szakma legrangosabb díjával, az Arany rajzszög díjjal kulturális kategóriában, de Bécsben a Joseph Binder Design Awardon könyvillusztráció kategóriában is bronzérmes lett. Nagy Norbert idén egy másik, speciálisabb műfajban, a Papírszínházéban is kipróbálhatta magát, melynek során „A kis kakas gyémánt félkrajcárja” című mesét illusztrálta. A Milyen madár sikeréről és az új munkáról beszélgettünk.

 kiskakas covernek

 Hogy kezdődött a közös munka a Csimota Kiadóval? Hogy találtatok egymásra?

Paulovkin Boglár grafikus művésznő ajánlotta egy korábbi szitanyomat sorozatomat a szerkesztők figyelmébe. Ezek után Csányi Dóra keresett meg, hogy lenne itt néhány vers, amihez megnéznék, mit rajzolok. Rajzoltam, nem jött be.  Fogalmam sem volt, hogy mit várnak, verseket sem illusztráltam ezelőtt. Később újabb beszélgetések következtek, ekkor megállapodtunk, hogy olyan képeket készítek majd, mintha “magamnak” rajzolnék. A következő kör már hozta a későbbi Milyen madár hangulatát. Valahogy így kezdődött…

Mit szóltál a Milyen madár sikeréhez?

Meglepett, örömmel töltött el.  Árpi versei nagyszerű szakmai fogadtatásra találtak, a grafikai elismeréseknek is külön örültem. Amúgy a vers hálás műfaj, nagyon nagy teret enged az illusztrátornak, legalábbis a Csimotánál.

A kis kakas gyémánt félkrajcárja a kiadónál legközelebb megjelenő műved. Mi a legnagyobb különbség a Papírszínház-és a könyvillusztrációk megalkotása között?

A könyv teljesen más, mint a Papírszínház, tárgyként és funkcióját tekintve is különböznek. A színház egy viszonylag nagy felület, szöveg nélküli illusztrációkkal. Én személy szerint szeretek a betűkkel is játszani, a tördelést is a kompozíció részének tekintem, ezért eleinte zavart, hogy ez esetben csak a képek hátoldalára kerülhetnek a betűk. Ezen kívül talán a lépték a legnagyobb különbség, hiszen a könyvet jóval közelebbről nézegetjük, mint a Papírszínházat, ezért ez utóbbinál nagyobb szerepe van a hangsúlyoknak, tömegeknek, foltoknak, mint mondjuk az apró részleteknek. Szóval nem árt, ha a gyerekek távolabbról is értik, amit látnak.

Milyen volt a Papírszínház-sorozat ezen részén dolgozni? Mennyiben volt hasonló és mennyiben volt más a Milyen madárhoz képest?

Ez a mese régi kedvenc. Sokféle feldolgozásban találkoztunk már vele, nekem a diafilmes verzió maradt meg a legjobban. A Papírszínház is valami hasonló, vetítő nélkül. Az ilyen jellegű klasszikusoknál számomra nagy kérdés, hogy milyen irányba alakítsam tovább a mesét. Már amennyire ez grafikailag lehetséges. A kakas története nagyon egyszerű, lineáris vonalon halad, a Madár kötet ennél jóval összetettebb, különálló egységekből építkezik, jellegében is teljesen különböző. Mindkét munkában más szempontok voltak hangsúlyosabbak. A kis kakas sztorija tele van horrorisztikus akciórészekkel, amikor például szerencsétlen főhőst mindenféle kegyetlen módszerrel megpróbálja elveszejteni a császár. Ezekre külön készültem, azt hiszem a lángoló kemencében van az egyik csúcspont. Aztán szerepet kapott egy kis zenész béka is, akinek semmi köze az eredeti történethez, háttérfigura, mindössze kétszer lép a színre. Bizonyos részeknél muzsikál nekünk, amikor érzi, hogy most kell egy kis extra. A nap meg közben csak süt és süt…

kiskakas covernek3

Milyen fázisok mentén történik a képalkotás? (Értem ez alatt a vázlattól a kész kép megszületéséig tartó folyamatot.)

Olvasás, ötletelés, firkálgatás, meló, meló, meló.

Hogy zajlik a munkafolyamat egy új munka (pl. A kis kakas gyémánt félkrajcárja) esetén?

A kiadó elmondja nagy vonalakban az elképzelését, majd utánanézek a történetnek. A Papírszínház esetében a szöveget fel kell osztanod a kulcsjelenetek mentén, hogy érthető legyen és lehetőleg minden lényeges mozzanatot be tudj mutatni. Érdemes forgatókönyvet készíteni, mint ahogy a filmeknél szokás. Ezek egyszerű skiccek, méretarányos képkivágásban, mellé írva az oda vonatkozó szövegrészlet. Így egyben látod az egészet, hol sok, hol kevés a látvány. Aztán jöhetnek a formák, színek, karakterek keresgélése, hosszú éjszakák a gép előtt, kakaspörkölt, stb.

3

Milyen szempontokat tartasz szem előtt a kép alkotás folyamatában? Milyen technikákat használsz?

 Nincs bejáratott rutin. Megpróbálom egy kicsit átformálni a “megszokott képeket”, de ez nem mindig tudatos és nem is mindig sikerül. Rajzpadon, digitálisan készülnek a képek, némi klasszikus grafikai módszerrel fűszerezve.

Gyovai Katalin

Vissza

Facebook
Kiemelt bejegyzés
Archívum