Csimota Gyerekkönyvkiadó – Új utakon járunk!

Sárik Péter

A jazz-mesejáték ötlete honnan származik?

A meseíró, Bátky András, járt néhány koncertünkön (Sárik Péter Trió), megismerkedtünk és elhatároztuk, hogy létrehozunk valami új, közös alkotást. Így találkozott a mese és a jazz.

Miről szól a könyv?

Nyughatatlan Micó, a család legkisebb lánygyermeke igazi mesekörnyezetben él, egyenesen az Üveghegy legtetején. Imádott papája után sóvárog, akit régóta nem látott, mert a papa messzi országokat bejárva, hosszú vándorutakat tesz. Micó, nevéhez méltóan nem bír nyugton várni, és kinyitja a papa kincses ládáját, amiről azt gondolja, olyan kincseket rejt, amiket édesapja vándorlásai során gyűjtött. A hirtelen támadt zűrzavarban Micó azt hiszi, elszöktek a kincsek, és csak egy a hűséges kísérővel, a Rézcsőrű madárral tett földet megkerülő kincskereső utazás után döbben rá, a papájának a családja jelenti a világ összes kincsét.

A világ összes kincse borítója

Nem rizikós egy olyan komplex és nehéz műfajt, mint a jazz a gyerekek számára bemutatni?

Nem, mert az a jazz amit a lemezen játszunk érthető, populáris zene. Tudtam, hogy a gyerekek és a szülők is szeretni fogják, és ez így is lett: kisgyermekes barátaim akiknek “tesztelésre” adtunk a lemezből örömmel újságolták, hogy a mese egész nap körbe-körbe megy a lejátszóban, igazi kedvenc lett az egészen piciknél is.

Nem félsz-e attól, hogy a pont ebből adódó esetleges vulgarizáció épp a műfaj sajátosságát veszi el, mennyiben korlátozta a művészeket a zeneszerzésben, hogy a célközönség ezúttal a gyerek?

Semmiféle kompromisszumot nem kötöttünk a zenében, csak követtük a mese fonalát: vidám, szomorú, groteszk, melankolikus és szárnyaló hangulatok követik egymást, pont úgy, mintha felnőtteknek írtuk volna. A Sárik Péter Trióra amúgy is az jellemző, hogy érthető, pozitív és változatos jazzt játszunk, itt sincs ez másként. Nem titkolt célunk, hogy a gyerekekkel és azokkal a szülőkkel, akik eddig idegenkedtek a műfajtól megszerettessük a jazzt, ezt pedig csak őszinte, hamisítatlan muzsikával lehet elérni szerintem. A másik célunk pedig nem csak ebben, hanem az összes alkotásunkban az, hogy a lehető legjobb minőséget és legmagasabb színvonalat nyújtsuk a hallgatóknak, 0-100 éves korig.

Sárik Péter zongora, Frey György basszusgitár, Ávéd János szaxofon, Berdisz Tamás dob, Bíró Eszter ének 

A mese szövegére született a zene, de később nem kellett a szövegen mégis módosítani, hogy a kettő együtt éljen, nem volt nehéz egy ilyen szabad műfajban ennyire kötött módon dolgozni?

Először a mese történetéhez komponáltam hangulatokat mindenféle megkötés nélkül. Ezekből választotta ki András az aláfestő zenéket, melyek a mese mögött hallhatók. Eztán Fodoval (Födő Sándor  – a szerk.) és Szirtes Edina Mókussal megírtuk a dalokat melyekhez András utólag írta meg a szövegeket. Az egész zene végső formája pedig a stúdióban alakult ki a felvétel közben, így végig szabadon dolgozhattunk a lehető legkevesebb megkötéssel.

Sárik Péter, Frey György, Ávéd János, Berdisz Tamás, Bíró Eszter ének 

Mit szólsz Rofusz Kinga illusztrációihoz?

Nagyon szeretem! 🙂

Mikor és hol lesz a bemutatója a jazz-mesejátéknak és a könyvnek?

2012. november 18-án 10:30-tól az Akvárium (1051, Budapest, Erzsébet tér) Hetedhét Piknik: Vasárnapi Gyerekfesztiválján, ahová mindenkit várunk szeretettel.

Ismered a Csimota korábbi ilyen típusú könyvét A csodafát?

Igen. Lenyűgöző, bátor, grandiózus alkotás, mely szerencsére nem számítógépen készült, mint a mai zenék többsége, hanem hús-vér muzsikusok játszották igazi hangszereken, és pont ez a minőség teszi különlegessé és egyepé azt a kötetet. Igyekeztünk, hogy a mi zenénk méltó folytatása legyen a Csodafának.

Szerinted kell-e és miért a különböző zenei műfajok, formációk, stílusok bemutatása a gyerekeknek?

A tájékozottság, a műveltség, a nyitottság örök értékek. Mindegyik szülő azt szeretné, hogy gyereke megtalálja helyét a világban és a lehető legjobban boldoguljon. Úgy gondolom minél több magocskát vetünk el a még nagyon fogékony pici agyakban és szívekben, annál gazdagabb értelmű és érzelmű lesz a következő generáció. Akkor ellensúlyozhatjuk a tömegmédia egyre nagyobb és torzítóbb befolyását, ha minél korábban megmutatjuk, hogy van élet a kereskedelmi adók és a bulvárlapok kínálatán túl is.

Sárik Péter

A jazz-mesejáték ötlete honnan származik?

A meseíró, Bátky András, járt néhány koncertünkön (Sárik Péter Trió), megismerkedtünk és elhatároztuk, hogy létrehozunk valami új, közös alkotást. Így találkozott a mese és a jazz.

Miről szól a könyv?

Nyughatatlan Micó, a család legkisebb lánygyermeke igazi mesekörnyezetben él, egyenesen az Üveghegy legtetején. Imádott papája után sóvárog, akit régóta nem látott, mert a papa messzi országokat bejárva, hosszú vándorutakat tesz. Micó, nevéhez méltóan nem bír nyugton várni, és kinyitja a papa kincses ládáját, amiről azt gondolja, olyan kincseket rejt, amiket édesapja vándorlásai során gyűjtött. A hirtelen támadt zűrzavarban Micó azt hiszi, elszöktek a kincsek, és csak egy a hűséges kísérővel, a Rézcsőrű madárral tett földet megkerülő kincskereső utazás után döbben rá, a papájának a családja jelenti a világ összes kincsét.

A világ összes kincse borítója

Nem rizikós egy olyan komplex és nehéz műfajt, mint a jazz a gyerekek számára bemutatni?

Nem, mert az a jazz amit a lemezen játszunk érthető, populáris zene. Tudtam, hogy a gyerekek és a szülők is szeretni fogják, és ez így is lett: kisgyermekes barátaim akiknek “tesztelésre” adtunk a lemezből örömmel újságolták, hogy a mese egész nap körbe-körbe megy a lejátszóban, igazi kedvenc lett az egészen piciknél is.

Nem félsz-e attól, hogy a pont ebből adódó esetleges vulgarizáció épp a műfaj sajátosságát veszi el, mennyiben korlátozta a művészeket a zeneszerzésben, hogy a célközönség ezúttal a gyerek?

Semmiféle kompromisszumot nem kötöttünk a zenében, csak követtük a mese fonalát: vidám, szomorú, groteszk, melankolikus és szárnyaló hangulatok követik egymást, pont úgy, mintha felnőtteknek írtuk volna. A Sárik Péter Trióra amúgy is az jellemző, hogy érthető, pozitív és változatos jazzt játszunk, itt sincs ez másként. Nem titkolt célunk, hogy a gyerekekkel és azokkal a szülőkkel, akik eddig idegenkedtek a műfajtól megszerettessük a jazzt, ezt pedig csak őszinte, hamisítatlan muzsikával lehet elérni szerintem. A másik célunk pedig nem csak ebben, hanem az összes alkotásunkban az, hogy a lehető legjobb minőséget és legmagasabb színvonalat nyújtsuk a hallgatóknak, 0-100 éves korig.

Sárik Péter zongora, Frey György basszusgitár, Ávéd János szaxofon, Berdisz Tamás dob, Bíró Eszter ének 

A mese szövegére született a zene, de később nem kellett a szövegen mégis módosítani, hogy a kettő együtt éljen, nem volt nehéz egy ilyen szabad műfajban ennyire kötött módon dolgozni?

Először a mese történetéhez komponáltam hangulatokat mindenféle megkötés nélkül. Ezekből választotta ki András az aláfestő zenéket, melyek a mese mögött hallhatók. Eztán Fodoval (Födő Sándor  – a szerk.) és Szirtes Edina Mókussal megírtuk a dalokat melyekhez András utólag írta meg a szövegeket. Az egész zene végső formája pedig a stúdióban alakult ki a felvétel közben, így végig szabadon dolgozhattunk a lehető legkevesebb megkötéssel.

Sárik Péter, Frey György, Ávéd János, Berdisz Tamás, Bíró Eszter ének 

Mit szólsz Rofusz Kinga illusztrációihoz?

Nagyon szeretem! 🙂

Mikor és hol lesz a bemutatója a jazz-mesejátéknak és a könyvnek?

2012. november 18-án 10:30-tól az Akvárium (1051, Budapest, Erzsébet tér) Hetedhét Piknik: Vasárnapi Gyerekfesztiválján, ahová mindenkit várunk szeretettel. 

Ismered a Csimota korábbi ilyen típusú könyvét A csodafát?

Igen. Lenyűgöző, bátor, grandiózus alkotás, mely szerencsére nem számítógépen készült, mint a mai zenék többsége, hanem hús-vér muzsikusok játszották igazi hangszereken, és pont ez a minőség teszi különlegessé és egyepé azt a kötetet. Igyekeztünk, hogy a mi zenénk méltó folytatása legyen a Csodafának.

Szerinted kell-e és miért a különböző zenei műfajok, formációk, stílusok bemutatása a gyerekeknek?

A tájékozottság, a műveltség, a nyitottság örök értékek. Mindegyik szülő azt szeretné, hogy gyereke megtalálja helyét a világban és a lehető legjobban boldoguljon. Úgy gondolom minél több magocskát vetünk el a még nagyon fogékony pici agyakban és szívekben, annál gazdagabb értelmű és érzelmű lesz a következő generáció. Akkor ellensúlyozhatjuk a tömegmédia egyre nagyobb és torzítóbb befolyását, ha minél korábban megmutatjuk, hogy van élet a kereskedelmi adók és a bulvárlapok kínálatán túl is.

Sárik Péter

A jazz-mesejáték ötlete honnan származik?

A meseíró, Bátky András, járt néhány koncertünkön (Sárik Péter Trió), megismerkedtünk és elhatároztuk, hogy létrehozunk valami új, közös alkotást. Így találkozott a mese és a jazz.

Miről szól a könyv?

Nyughatatlan Micó, a család legkisebb lánygyermeke igazi mesekörnyezetben él, egyenesen az Üveghegy legtetején. Imádott papája után sóvárog, akit régóta nem látott, mert a papa messzi országokat bejárva, hosszú vándorutakat tesz. Micó, nevéhez méltóan nem bír nyugton várni, és kinyitja a papa kincses ládáját, amiről azt gondolja, olyan kincseket rejt, amiket édesapja vándorlásai során gyűjtött. A hirtelen támadt zűrzavarban Micó azt hiszi, elszöktek a kincsek, és csak egy a hűséges kísérővel, a Rézcsőrű madárral tett földet megkerülő kincskereső utazás után döbben rá, a papájának a családja jelenti a világ összes kincsét.

A világ összes kincse borítója

Nem rizikós egy olyan komplex és nehéz műfajt, mint a jazz a gyerekek számára bemutatni?

Nem, mert az a jazz amit a lemezen játszunk érthető, populáris zene. Tudtam, hogy a gyerekek és a szülők is szeretni fogják, és ez így is lett: kisgyermekes barátaim akiknek “tesztelésre” adtunk a lemezből örömmel újságolták, hogy a mese egész nap körbe-körbe megy a lejátszóban, igazi kedvenc lett az egészen piciknél is.

Nem félsz-e attól, hogy a pont ebből adódó esetleges vulgarizáció épp a műfaj sajátosságát veszi el, mennyiben korlátozta a művészeket a zeneszerzésben, hogy a célközönség ezúttal a gyerek?

Semmiféle kompromisszumot nem kötöttünk a zenében, csak követtük a mese fonalát: vidám, szomorú, groteszk, melankolikus és szárnyaló hangulatok követik egymást, pont úgy, mintha felnőtteknek írtuk volna. A Sárik Péter Trióra amúgy is az jellemző, hogy érthető, pozitív és változatos jazzt játszunk, itt sincs ez másként. Nem titkolt célunk, hogy a gyerekekkel és azokkal a szülőkkel, akik eddig idegenkedtek a műfajtól megszerettessük a jazzt, ezt pedig csak őszinte, hamisítatlan muzsikával lehet elérni szerintem. A másik célunk pedig nem csak ebben, hanem az összes alkotásunkban az, hogy a lehető legjobb minőséget és legmagasabb színvonalat nyújtsuk a hallgatóknak, 0-100 éves korig.

Sárik Péter zongora, Frey György basszusgitár, Ávéd János szaxofon, Berdisz Tamás dob, Bíró Eszter ének 

A mese szövegére született a zene, de később nem kellett a szövegen mégis módosítani, hogy a kettő együtt éljen, nem volt nehéz egy ilyen szabad műfajban ennyire kötött módon dolgozni?

Először a mese történetéhez komponáltam hangulatokat mindenféle megkötés nélkül. Ezekből választotta ki András az aláfestő zenéket, melyek a mese mögött hallhatók. Eztán Fodoval (Födő Sándor  – a szerk.) és Szirtes Edina Mókussal megírtuk a dalokat melyekhez András utólag írta meg a szövegeket. Az egész zene végső formája pedig a stúdióban alakult ki a felvétel közben, így végig szabadon dolgozhattunk a lehető legkevesebb megkötéssel.

Sárik Péter, Frey György, Ávéd János, Berdisz Tamás, Bíró Eszter ének 

Mit szólsz Rofusz Kinga illusztrációihoz?

Nagyon szeretem! 🙂

Mikor és hol lesz a bemutatója a jazz-mesejátéknak és a könyvnek?

2012. november 18-án 10:30-tól az Akvárium (1051, Budapest, Erzsébet tér) Hetedhét Piknik: Vasárnapi Gyerekfesztiválján, ahová mindenkit várunk szeretettel. 

Ismered a Csimota korábbi ilyen típusú könyvét A csodafát?

Igen. Lenyűgöző, bátor, grandiózus alkotás, mely szerencsére nem számítógépen készült, mint a mai zenék többsége, hanem hús-vér muzsikusok játszották igazi hangszereken, és pont ez a minőség teszi különlegessé és egyepé azt a kötetet. Igyekeztünk, hogy a mi zenénk méltó folytatása legyen a Csodafának.

Szerinted kell-e és miért a különböző zenei műfajok, formációk, stílusok bemutatása a gyerekeknek?

A tájékozottság, a műveltség, a nyitottság örök értékek. Mindegyik szülő azt szeretné, hogy gyereke megtalálja helyét a világban és a lehető legjobban boldoguljon. Úgy gondolom minél több magocskát vetünk el a még nagyon fogékony pici agyakban és szívekben, annál gazdagabb értelmű és érzelmű lesz a következő generáció. Akkor ellensúlyozhatjuk a tömegmédia egyre nagyobb és torzítóbb befolyását, ha minél korábban megmutatjuk, hogy van élet a kereskedelmi adók és a bulvárlapok kínálatán túl is.