Lenka kövérkés, vörös hajú kislány, akivel senki sem akar játszani. Kivéve Palkót, aki viszont szemüveges, és mindenhová rollerral jár. Szegedi Katalin barátságról és elfogadásról szóló meséjét a Bialostocki Bábszínház vitte színpadra: a korábban számos, legutóbb a Szabadkán megrendezett 21. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválon a legjobb rendezés díjával jutalmazott lengyel vendégelőadást most a magyarországi közönség előtt is bemutatták.

Szegedi Katalin Lenka című könyve a Csimota Tolerancia-sorozatán belül jelent meg 2010-ben, a szerző saját illusztrációival, s azóta több nyelven, svédül, hollandul, lengyelül és franciául is olvasható. Ikerdarabja a Palkó, melynek főszereplője, a szemüveges, rolleres kisfiú, aki a színpadon szintén megelevenedik.

Lenka_2_7736_844x380

A darab a mostanában divatos csecsemőszínházakhoz hasonlóan némajáték, ám azoktól jelentősen eltérve konkrét történetet dolgoz fel (szinte pontról pontra követi az eredeti mesét), illetve a már óvodás, 3-6 éves korosztályt célozza meg. Bábelőadás, de nem klasszikus, paravános; jobban mondva, a már hagyományosnak számító eszközt az alkotók jelen esetben egy, a játéktér teljes felületét beborító hatalmas, kihajtott papírdobozzal helyettesítették. Ami főként arra szolgált, hogy az egyes jeleneteket e hétköznapi tárgy természetszerűleg váltakozó szintjein – a mélyen fekvő belsőben pl. Lenka szobáját, egyúttal magányos, saját játékterét, a felső széleken, illetve oldalt pedig a többi szereplőét – mutassák be. Az így létrejövő, egymástól különböző „világok” viszont nem csupán a látvány terén, hanem szimbolikusan is rámutatnak a történet magvául szolgáló problémára, vagyis arra, hogy a kislány, a többiekétől eltérő, kerekded alkata miatt folyamatosan kirekesztettnek érzi magát.

Tovább a teljes cikkre: http://www.prae.hu/index.php?route=article/article&aid=7736

Tags: , ,