Intézményi megrendelés esetén, kérje személyre szabott ajánlatunkat! (iskolai jutalomkönyv, ajánlott olvasmány)

Interjú Pap Katával, A három kismalac (Papírszínház) alkotójával

2016. március 3., csütörtök, sanya


Pap Kata

Mesélnél magadról pár szóban, mit érdemes tudni rólad?

Grafikával, alkalmazott grafikával, illusztrálással foglalkozom, emellett van két kicsi gyerekem, és pillanatnyilag ez a két dolog teljesen kitölti az életemet.

Hogy kerültél kapcsolatba a kiadóval?

A Csimota több könyvéhez is készítettem illusztrációkat, főleg a kezdeti időszakban, amikor a kiadó is és én is kezdők voltunk ebben a szakmában. Jó pár év kihagyás után nagy öröm számomra, hogy újra együtt dolgozhatunk. Különösen, hogy A három kismalac most Papírszínházként jelenik meg. Nagyon izgalmas kilépni a könyvolvasás intim atmoszférájából a közösségi, már-már színházszerű mese előadás terébe.

Mit szeretsz a legjobban A három kismalac meséjében?

Hát, ahogyan túljárnak a farkas eszén, természetesen! Amikor mindhárom malacka az erős kőházban van, és tudjuk, hogy már nem kell izgulni értük. Azt is szeretem ebben a történetben, hogy a legokosabb malac megbocsát lüke és lusta testvéreinek. Megvédi őket, pedig nem szolgáltak rá a jóindulatára. Ez a helyzet mindenkinek ismerős, akinek testvére van: néha bántjuk egymást, de a bajban a tesó biztos menedék.

Milyen technikával alkottad a képeidet?

Ez a mese, ezzel a technikával (nagyon hasonló kivitelezéssel) korábban már megjelent a Csimota Design-sorozatában. Az illusztrációk rajzzal kiegészített fotók. A történet egy tányéron játszódik, ahol a kismalacok cukorkákból, a farkas pedig egy csokis kekszből kel életre, a rajzolt fejek, lábak, hátterek segítségével.

Pap Kata: A három kismalac (Papírszínház-mese)


Alkalmaztad ezt a módszert korábbi műveidnél?

Korábban, és azóta sem készítettem ezzel a technikával másik könyvet vagy illusztrációt, de szeretnék, mert sok lehetőség van benne a történetmesélésre.

Külön kérésre alkalmaztad ez a technikát, vagy szabad kezet adott a kiadó?

A Csimotával mindig nagy öröm dolgozni, mert szinte teljesen szabad kezet adnak a saját ötleteimhez. Az illusztrálás alkalmazott műfaj, megvannak a maga kötöttségei. Mégis nagyon jó érzés, amikor az alkotó energiákat az ember szabadjára engedheti, és a kiadóban kreatív, biztos ízléssel megáldott partnerre talál.

Gyovai Katalin

Vissza

Facebook
Kiemelt bejegyzés
Archívum