Péczely Dóra és Szinvai Dániel (Fotó: Benkó Bernadett)

 
Vannak, akik kétszer is lehetnek elsőkönyvesek. Igazságtalannak tűnik, de most mégis mind örülünk, hogy Szinvai Dániel nemcsak grafikus és könyvillusztrátor, hanem a Párhuzam című könyv megjelenésével belépett az írók sorába. Bár a biztonság kedvéért azért maga illusztrálta a könyvét, ám ez most mellékszál, de csak a díj szempontjából.

A Párhuzam két fiatal története, amelyekből kibontakozik két család története, amelyekből kibontakozik a két fiatal gyerekkora, és az, hogyan is kerültek ebbe a könyvbe. Felnőttként visszanézni arra, milyennek láttuk a szüleinket, nem feltétlenül diadalmenet, és felnőttként visszanézni arra, mit láttunk és éreztünk gyerekként, legtöbbször szintén komoly kihívás. Itt sincs ez másként. Mellesleg az is felvetődik, mit kezdjünk a művészettel művészként, ahogyan az is, milyen lehet egyszerre Hamletnek és Ikarosznak lenni.

Az eukleidészi geometria axiómáját csak a művészet képes felülírni: ebben a könyvben lehetségessé válik, hogy a párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak, hanem a szemünk láttára.

Péczely Dóra