Maros Krisztina: Az Illatok és Hangok Őrzője
Vajon milyen lehet a málnalekvárfelleg vagy a rózsaköd? Te már láttál olyat? Én még soha, de próbálom elképzelni. Gyűjtögetni is szoktam apróságokat kis dobozokban. Illatokat? Hangokat? Egy kis darázs álmát? Nem, azt még nem sikerült, csak képzeletben.
A valóságban közben semmi sem változott meg, se a színek, se a hangok, se az illatok. Semmi sem lett színesebb, se illatosabb körülöttem. Az emberek se lettek vidámabbak. Ez a könyv azonban most nagyon kíváncsivá tett. Hogyan maradhatnának a színek és az illatok örökre az emberekkel? Miféle varázslattal lehetne maradásra bírni őket? Az Illatok és Hangok Őrzőjének ez hogy sikerült? Tavasszal kihúzogatta a fiókokat, kitakarította a lakást? Egy üstben megfőzte az összes jó hangot és illatot, s amikor kész volt, ráborította a világra? Nem tudom, csak képzelődöm. És próbálom kitalálni a megoldást ennek a könyvnek a színeiből meg a szavaiban elbújt muzsika hangjaiból. Te talán már tudod is, hogyan!