Már a könyv borítója felhívja a figyelmet: a menekülő kislány, az elhagyott szék, a földön heverő ceruzák és a szerterepülő rajzlapok egyértelművé teszik, Davies komoly témát dolgoz fel. Az első oldalon mindössze egy darab szék és a szerző rövid ajánlása található. A magányos, szürke tárgy, a mű elején és a végén is felbukkanva a kislány helyzetére utal és az egyedüllét érzését juttatja eszünkbe.

Nicola Davies Amikor eljött a háború című gyerekkönyvét nagyon aktuálisnak érezhetjük az orosz-ukrán háború és a menekülthelyzet miatt. Ezt az aktualitást hangsúlyozza Kazsimér Soma is Háború van! című kritikájában, Az angol szerzőt azonban – mint ahogy Kazsimér is jelzi – egy 2016-ban történt eset inspirálta, amikor is az Egyesült Királyság megtagadta háromezer gyerek menedékkérelmét. Davies erről írt versét a Guardian jelentette meg Jackie Morris és Petr Horacek üres széket ábrázoló illusztrációjával, majd szolidaritásukat kifejezve emberek százai posztoltak üres székeket közösségi oldalukon. Az Amikor eljött a háború a nagy sikert aratott verset tartalmazza, melyet magyarul 2022-ben a társadalmi problémákra különösen érzékeny Csimota Kiadó Vörös Kata fordításában jelentetett meg. A magyar kiadásban is megtalálható a szerző segítésre való felhívása: mi is tudjuk támogatni a menekülteket a Choose Love jótékonysági szervezeten keresztül.

Már a könyv borítója felhívja a figyelmet: a menekülő kislány, az elhagyott szék, a földön heverő ceruzák és a szerterepülő rajzlapok egyértelművé teszik, Davies komoly témát dolgoz fel. Az első oldalon mindössze egy darab szék és a szerző rövid ajánlása található. A magányos, szürke tárgy, a mű elején és a végén is felbukkanva a kislány helyzetére utal és az egyedüllét érzését juttatja eszünkbe. Rebecca Cobb kifejező ceruzarajzai egy gyermek alkotásait idézik, nagyjából olyan korúét, amekkora a könyv főszereplője. A megfelelően ábrázolt gyerekperspektíva az azonosulást, az együttérzést is erősíti, a rajzok egyszerre színesek, szépek és érzékenyek, felkavaróak, az egész oldalt betöltik, fenntartják a befogadó figyelmét. Jól tükrözik a kislány érzéseit és a háború szörnyűségeit. Az egyik legmegragadóbb és legkifejezőbb illusztráció, amikor a reményvesztett kislány egy romos épületben, a sötét sarokban fekszik összekuporodva. Többször megjelenik a kitörő vulkán és a madarak képe. A kislány régi iskolájáról készült rajzokon a vulkán mint a kirobbanó háború szimbóluma többször is látható. Az új iskolájánál azonban már a madarak, a béke jelképei jelennek meg. A fő motívum, a szék folyamatosan a kislány helyét tükrözi a világban: először otthon, a családjával ül, majd a régi iskolájában, utána sehol, mert menekül, az új iskolájában pedig szintén nincs helye, míg egy kedves fiú nem hoz neki egy széket. Később minden menekült gyereknek hoznak egy-egy széket, utalva arra, hogy igenis otthonra és jövőre lelhetnek az új hazájukban. Az utolsó oldalon a kislányt láthatjuk, ahogy mosolyogva ül a széken, a könyvet jól keretezve és megnyugvást adva az olvasónak az első oldalon látott üres szék után.

Davies verse Cobb illusztrációival együtt hatásosan mutatja be, hogy egy gyerek a családjával együtt háborús válsághelyzetben milyen megpróbáltatásokon megy keresztül, hogyan éli meg a békés mindennapokban kirobbanó háborút, hogy az miképpen változtatja meg az addigi életüket, és nem utolsó sorban milyen lehet menekültnek lenni. A gyerekkoncepcióval, -nézőponttal és -hanggal összefüggésben a vers szövege egyszerű, így a fiatalabb olvasók számára könnyen értelmezhető, lehet vele azonosulni, és rövid terjedelme miatt befogadóbarát. Stílusa azonban olykor túl kifinomult, eltávolodik a 8-10 éves gyereknyelvezettől. Pl. számomra kevésbé hiteles és túl lírai egy kisgyerek szájából a következő néhány sor: „De a háború ide is követett. / Bekúszott a bőröm alá, a szemhéjam mögé / és az álmaimba. / A szívemet is foglyul ejtette.” Igaz, a költői én életkora nincs konkretizálva, és az eseményekről sem tudhatjuk biztosan, hogy mikor történtek (ezáltal is erősíti az egyetemes háborútapasztalatot). A mű éppen ezért egy felnőtt ember visszaemlékezése is lehet, így pedig már hitelesnek tekinthető a szöveg stílusa.

Davies könyve, mint a jó gyerekirodalom, all-age irodalom, azaz mind a gyerekek, mind a felnőttek számára erős, érzékenyítő olvasmány, mely a magyar nyelvű gyerekirodalmi művek között témájából következően hiánypótlónak számít. A Csimota Kiadónál megjelent Davide Cali Az ellenség vagy a gyermeki kiszolgáltatottságot kiválóan bemutató Tóbiás Krisztián A Mikulás rakétája című verseskötete (FISZ) mellett nemcsak a háborúról, hanem az ehhez kapcsolódó menekültlétről is beszámol. Az Amikor eljött a háború tehát az esztétikai értékeken túl morális-pedagógiai feladatot is vállal: a menekültekhez, az idegenekhez fűződő sztereotípiák ki nem alakításában vagy leküzdésében, illetve az univerzális tapasztalaton keresztül a szolidaritás erősítésében fontos eredményt érhet el a magyar olvasók körében is.

Tatár Eszter

(Az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék Könyvtártudomány mesterképzéses hallgatói 2022. őszén a Tudományos próza szemináriumuk keretében a Csimota Kiadó egy-egy frissen megjelent kiadványáról írtak recenziót.)