„Mindenre emlékszem. Mintha tegnap történt volna.”
Ezekkel a mondatokkal kezdődik Szegedi Katalin eddig legszemélyesebb könyve, melyeket rögtön meg is cáfolnak a következő oldalak történései. A kötet idős főhősének szűkszavú mondataiból és a szilánkokra töredezett emlékképeiből áll össze a lazán összefonódó történet. A fiatalság, a gyerekkor pillanatai rendre visszatérnek az öregkor eseményeiben és párhuzamot állítanak a múlt és jelen között.
A könyv az emlékezés finom rétegein keresztül mutatja meg, hogyan válik a felejtés és az elmúlás a mindennapok részévé, szívszorító hangulatát helyenként finom humor és irónia oldja fel.
A tompa és pasztell színek olyanok, mint a fakuló emlékek, miközben a nefelejcs visszatérő motívuma halvány, mégis kitartó kékjeivel teszi élénkké az emlékezés folyamatát.
Gyerekeknek és felnőtteknek is ajánljuk a könyvet, mindenkinek, akit bármilyen formában érint – és megérint – ez a nehéz élethelyzet.