Intézményi megrendelés esetén, kérje személyre szabott ajánlatunkat! (iskolai jutalomkönyv, ajánlott olvasmány)

Interjú Grela Alexandrával, a Csipkerózsika alkotójával

2016. március 15., kedd, sanya

Grela_Alexandra_plus_Fresco
Grela Alexandra

Kérlek, pár szóban mutatkozz be az olvasóknak, például mióta foglalkozol illusztrálással?

Az illusztráció viszonylag friss terület a számomra. A Krakkói Képzőművészeti Akadémia festő szakára jártam és ugyanott végeztem el a doktori tanulmányaimat is. Így ami az alkotói pályámat illeti, a mai napig a képzőművészet, azon belül a táblakép festészet a fő profilom. Az illusztrálás ezt egészíti ki, tulajdonképpen ezzel foglalkozom, amikor nem festek. Mondhatni, hogy ilyenkor pihenek, átkerülve egy másik szemléletmódba, ami segít abban, hogy bizonyos távolságból szemlélhessem a munkáimat. Korábban hasonló szerepet töltött be az életemben a képgrafika, amire ma már kevesebb időm jut, a helyét az illusztrálás vette át.

Grela_Csipke_vazlatok_01_ok

Korábban ismerted már a Csimota Design-sorozatát, mi a véleményed a kezdeményezésről?

Ismertem a sorozatot és nagyon jó ötletnek tartom. Különösen jól működik a klasszikus mesék esetében, ahol az alaptörténet benne van a „kollektív tudatalattiban”. A modern képalkotás a történethez hasonlóan megkívánná a nézőtől (olvasótól), hogy otthon legyen az általa használt formákban  viszont ebben a tekintetben sajnos nagyok a hiányosságok. Emiatt gyakran pont a közérthetőség, az „olvashatóság” ami könnyen szertefoszlik. Így egy ilyen projekt, ami sokak által ismert történeteken alapszik, nagy előnyt jelent a befogadás sikerességét illetően. Sőt ezen felül, vagy éppen ezen keresztül, nevelő szerepe is van  segíti a kortárs vizuális formák megértését, elfogadását. Ezúton is szeretnék gratulálni az ötletgazdáknak!

Grela_Csipke_vazlatok_02_ok2

A Csipkerózsika egy felkérésre készült munka, ezt a formát szereted-e jobban, vagy ha szabadon alkothatsz?

Általában gyorsabban és könnyedebben dolgozom, ha szabadon alkothatok. De igazság szerint nagyon jó kihívásnak tartom azt is, ha van egy kész koncepció vagy történet, amit már „csak” át kell ültetni képbe.
Egyértelműen jobban szeretek festeni, mint rajzolni. Bár általában nem szoktam hosszan előkészülni egy munkához, ezúttal jó néhányszor átdolgoztam az alapanyagot, mielőtt eljutottam a festést megelőző végső döntésekig. Ez alapján készült egy első színes változat, amivel nem voltam igazán elégedett, később a nagy részét újrafestettem. A kiinduló ötlet az volt, hogy az egész történet helyszíneit Piero della Francesca Jézus ostorozása című képe alapján építsem fel. Mindig is vonzott ez a kép, de miután absztrakt festményeket szoktam készíteni, ez a szimpátia nem jelent meg közvetlenül a munkámban. Ezúttal azonban más volt a helyzet, az egész történetet szó szerint bele tudtam helyezni a Quattrocento-ra jellemző terekbe. Úgy döntöttem, hogy minden illusztráción megjelennek a következő motívumok: lépcső, sakktábla mintás padló, valamint a kép terének szigorú, de szabályos perspektíván alapuló kettévágása. Imádom a korai reneszánszban még előforduló „hibás” perspektívát.


Grela_Csipke_vazlatok_03_ok

Mivel van a legtöbb nehézséged, amikor illusztrálsz?

A rajzi pontosság elvetésével, ami időnkét kifejezetten fontos. Furcsán hangzik, de így van. A hosszú évek gyakorlása, az elkészített ezernyi tanulmányrajz oda vezettek, hogy nehéz bármi „anatómiailag helytelen” dolgot rajzolnom  ez olyasmi, mint ahogy igen ritkán látunk rossz tartású balett-táncost.

Grela_Csipke_vazlatok_04_ok


Csányi Dóra, a Csimota Kiadó szerkesztője, mennyire kötötte meg a kezed, milyen instrukciókat kaptál, segítettek-e ezek?

Semmilyen instrukció nem volt a kiadó részéről. Ez ritka és egy illusztrátor számára pont emiatt igen értékes lehetőség, hogy minden fék nélkül vihesse végig a saját koncepcióját  megvalósíthassa azt, amit az elején kitűzött maga elé.
Az egyetlen megkötés a formátum volt (a sorozat kisméretű négyzetes alakú könyvecskékből áll). Az „olvashatóság” (azaz nézhetőség…) szempontjából ez azt jelentette, hogy minden apró részletet úgy kellett kidolgozni, hogy még kis méretben is működjenek, lehessen őket értelmezni.

Grela_Csipke_vazlatok_05_ok

Pontosan milyen technikával dolgoztál végül?

Egyértelműen a temperát kedvelem a legjobban, amivel egy viszonylag sima, enyhén fakturált papírra festek. A textúrákat (effekteket) szeretem saját magam megoldani, ezért nem használok tipikus akvarell papírt. Az eredeti illusztrációk mérete a Csipkerózsika esetében 55 x 55 cm vagy 40 x 40 cm volt.

Grela_Csipke_vazlatok_06_ok2

Grela_Csipke_vazlatok_07_ok2

Grela_Csipke_vazlatok_08_ok

Grela_Csipke_vazlatok_09_ok

Grela_Csipke_vazlatok_10_ok

Gyovai Katalin

Vissza

Facebook
Kiemelt bejegyzés
Archívum