A Csimota Kiadó 2017-es újdonságai — interjú Csányi Dóra főszerkesztővel
Nemrég Csányi Dórával, a Csimota Kiadó tulajdonosával és főszerkesztőjével az idén várható könyvmegjelenésekről, sorozatokról, friss Papírszínház-mesékről beszélgettünk.
Mesélj, milyen változások történtek a kiadó életében az elmúlt időszakban?
Elköltöztünk régi irodánkból az új helyre, a Tűzoltó és a Ferenc körút sarkára, a Tűzoltó u. 1/b. szám alá.
Lesznek új sorozatok vagy folytatódnak már meglévő sorozatok?
Igen, idén is folytatódik Gúfó, a bagolyfióka kalandjait elbeszélő sorozat, amelyből eddig két rész jelent meg, a Gúfó és a gombák, valamint Gúfó a fák ünnepén. A harmadik rész elkészült, Takács Mari már dolgozik az illusztrációkon.
Sündör és Niru ismét színre lép, a két barát története rendkívül izgalmasan alakul majd. Tavaly indítottuk babalapozós sorozatunkat, melyből eddig négy kötet jelent meg Nagy Diána és Pap Kata feldolgozásában, színekről, ellentétekről, járgányokról és számokról. Idén újabb témákkal bővül a sorozat, például állatokról és mesehősökről szóló rész is lesz. A sorozat folytatása ismét a két illusztrátor feldolgozásában jelenik majd meg. Végül pedig Evelien De Vlieger Félix-sorozatának harmadik kötetében Félix szerelmes lesz.
Idén elindítunk egy bibliai történeteket elbeszélő sorozatot, amit 5 részesre tervezünk. A kötetek a különböző bibliai próféták és a köréjük szövődő történeteket dolgozzák fel, kicsit mesei módon, de azért ragaszkodva a hitelességhez. A sorozat írója, Szokács Eszter és szerkesztői, Kepecs Judit és Régner Eszter, akik hiteles szakértői a témának. Ehhez kapcsolódóan el is mesélek egy történetet: a sorozatot Nagy Norbert illusztrálja, aki a napokban megkérdezett, hogy József idejében ettek-e villával? Mint kiderült, az evőeszközök közül a villát kezdték el utolsóként használni, akkoriban fából faragott kanál volt az elsődleges evőeszköz, de nyomára bukkantunk egy közel 3000 éves egyiptomi favillának a Louvres gyűjteményében. Ezzel csupán szemléltetni szeretném, hogy minden részletnek alaposan utánajárunk.
Milyen egyéb újdonságok várhatóak még?
Friss szerzőink között üdvözölhetjük Lipták Ildikót, aki egy nagyon izgalmas, nyomozós történettel debütál idén. Elsősorban nagyobb, 9-10 éves korosztálynak szól majd, és rövidebb, regényes formában beszéli el a főszereplő kiskamasz fiú történetét, aki egy nyáron elhatározza, hogy különböző rejtélyes eseteket fog felgöngyölíteni és nyomozásba kezd. A történetet hangulatához nagyon passzolnak majd Treszner Barbara illusztrációi.
Várszegi Adél meséje is idén jelenik meg Két majom címmel. A történet két idétlen majomról, egy makákóról és egy gibbonról, valamint az ő barátságukról szól majd. A mese emlékeztet kicsit a Micimackóra, megfigyelhetjük a szereplők kapcsolatának, barátságának alakulását, ahogy az egyes karakterek fejlődnek, változnak. Miként nő fel az egyik és ez milyen hatást gyakorol a másik szereplőre. Ezt a mesét 7 év körülieknek szánjuk és Máray Mariann illusztrálja.
Láthatunk újabb köteteket a Designkönyv-sorozatban?
Hamarosan megjelenik Schmidt Cecília Egyik kutya, másik eb című kötete, ami különböző magyar közmondásoknak különböző idegen nyelvű megfelelőit gyűjtötte össze. Különösen izgalmas, ahogy a különbségeket próbálta vizuálisan is nem kevés humorral „megfogni. Íme egy példa: Mérges, mint a pulykakakas. / Hän on kiukkuinen kuin takapuoleen ammuttu karhu. (Mérges, mint a fenékbe lőtt medve.) (finn). A mű eredetileg Cecília diplomamunkája volt a Visart Akadémián.
Milyen Papírszínház megjelenésekre számíthatunk?
Több Papírszínház-mesével is jelentkezünk idén. Tavaly jelent meg A kék ló, amely Franz Marc, német expresszionista festő azonos című művét dolgozta fel. Ennek jön a következő része, a japán Katsushika Hokusai, A nagy hullám Kanagavánál című fametszetének feldolgozása. A művet – ami eredetileg egy francia könyv adaptációja – Szabó T. Anna fordításában olvashatjuk majd. Kínálatunkból nem maradhat ki a klasszikus sem, Holle anyó meséjéhez már nagyban készíti Szalma Edit az illusztrációkat.
Tasi Katának tavaly jelent meg a Vízcsepp életét, körforgását bemutató meséje, idén egy újabb Papírszínház-mesét olvashatunk tőle, ezúttal egy macskáról, akinek rengeteg neve van. A történetből megtudhatjuk miként kapta őket, miközben egy tipikus budapesti bérház élete elevenedik meg a klasszikus, elmaradhatatlan szereplőkkel, melyek mindannyiunk számára ismerősek lehetnek.
Tavaszra stílusosan egy tavaszi nyúlról szóló Papírszínház-mesével jelentkezünk, ami a legkisebb korosztálynak szól és a színeket ismerhetik meg rajtuk keresztül.
Végül, de nem utolsó sorban egy nagyon rázós, de nagyon fontos témájú, nagyobbaknak szóló történetet is szeretnénk feldolgozni Papírszínház formában. Frank Pavloff novellája, a Barna hajnal a totalitárius hatalom kialakulását és mechanizmusát mutatja be a gyerekeknek. Nehéz, komoly és nagyon fontos szöveg, Franciaországban kétmillió példányban jelent meg, iskolákban foglalkoznak vele és huszonnégy nyelvre fordították le eddig. A könyv születésének és sikerének története nagyon érdekes és tanulságos, amit majd szeretnénk idővel olvasóinkkal is megosztani. Valószínűleg nincs olyan gyerek Franciaországban, aki ne olvasta volna. Elképzeléseink szerint a Papírszínház forma segíteni fogja a megértést, nagyobb hangsúlyt kap a szöveg, mintha könyvként, illusztráció nélkül jelenne meg. Mivel elsősorban pedagógusok és könyvtárasok olvassák a szöveget, felolvasás után közösen fel is tudják majd dolgozni azt. A megjelenés kapcsán már felvettük a kapcsolatot az Amnesty International-lal, és próbálunk minél több szervezetet megkeresni, mert szeretnénk további támogatókat találni. A képeket Grela Alexandra készíti, aki korábban Lázár Ervin, A Hétfejű Tündér című meséjét illusztrálta.
Mint ahogy az eddig elmondottakból is kiderül, idén is izgalmas kötetekkel, sorozatokkal és Papírszínház-mesékkel készülünk, a részletekért kövessétek figyelemmel honlapunk és Facebook oldalunk!