Csányi Dóra
 
Immár 48. alkalommal került megrendezésre a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs vásár, milyen tapasztalatokkal tértél haza, változott-e valami a korábbi évekhez képest?
 
Azt hiszem mindenki hasonló érzéssel érkezett haza a vásárról. Egyrészt az az évekkel korábban tapasztalt ámulat és csodálat talán mára már alábbhagyott, amit öt evvel ezelőtt éreztünk mikor először jártunk a vásáron.  Nem lepődtünk meg a hihetetlenül gazdag kínálat láttán és nem éreztünk olyan szakadékot a nemzetközi könyvkínálat és a magyar gyerekkönyvek között. Ma már biztosan mondhatjuk minőségben is és a kínálat sokszínűségében is megálljuk a helyünket ezen a nagyon rangos szakmai vásáron.

 
A nagy tömegben mennyire látszottak a magyar kiadók, és ezen belül is a Csimota?
 

Nagyon örültünk a MGYKE standjának, ami nemzetközi szinten is méltó módon képviselte a magyar gyerekkönyvkiadók kínálatát. Ezt érezhettük azon is, hogy sokakat vonzott a stand, sokan fogták kezükbe könyveinket, forgatták azokat, fotózták a kiállított képeket, és nem egy külföldi kiadó mutatott kifejezett érdeklődést egy-egy magyar címmel kapcsoltban. Végre úgy érezhettük ránk is kíváncsi a világ. Az Egyesülés közös standja mellett továbbra is megtalálható volt a vásáron az Illusztrátorok Társaságának az IIBBY-nek és a Csodaceruzának a közös pavilonja.

Hogyan néz ki egy átlagos napja egy kiadó munkatársának a vásáron?
 
Egy ilyen szakmai vásár fontos helyszíne, hogy mi magunk is, magyar kiadók, tudjunk egymással találkozni és beszélgetni. Erre sokszor nincs idő és alkalom, így természetesen időnk egy részében a készülő tervekről, a kiadói irányvonalakról, a személyes tapasztalatokról beszélgettünk egymás között. A nap nagyobb részében azonban mi magunk látogattunk külföldi pavilonokba, akár egy előre megbeszélt találkozó keretében, akár csak sétálva és érdeklődve, mikor egy-egy könyvborítón megakadt a szemünk. Mára már mindenkinek vannak kedvenc külföldi kiadói (oqo.es, autrement.com, editions-thierry-magnier.com,  kalandraka.com, corraini.com, albatrosmedia.cz, minedition.com), ezek standjainak meglátogatása kötelező programponttá váltak. Kíváncsiak voltunk mik az újabb címeik és tendenciák.
 
Mely Csimota könyvek keltették fel a szakma figyelmét?
 

Azt hiszem Szegedi Katalin Lenkája vitte idén a pálmát. Rengetegen forgatták a könyvet, fotózták a pavilon illusztrációjaként szereplő borító képet. A könyv eddig lengyelül és svédül jelent meg, most készül a francia változata, és remélem a vásár hatására más országokban is megjelenik nemsokára. Baranyai András Papa című könyve, Kárpáti Tibor munkái, a klasszikus szöveg nélküli mesesorozatunk és a Papírszínház volt az, ami után a legtöbben érdeklődtek még.

A külföldi kiadók, illetve szerzők és illusztrátorok közül kik fogtak meg leginkább az idén?
 

Mi egy holland, egy francia és egy spanyol kiadó kínálatából találtunk olyat, mely talán megvalósul a Csimota neve alatt. Egy olasz kiadó standján pedig találkoztunk Papírszínházzal, ki tudja talán majd velük is lesz egyszer együttműködés.

Lehet-e látni valamilyen elmozdulást a korábbi évek trendjeihez képest?
 
Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert olyan nagy a szórás a kínálatban, hogy nem mondanám, létezik egy egységes tendencia. Továbbra is dominálnak a művészi képes könyvek, a fantasy irodalom is ugyanúgy jelen van, mint korábban. Talán egy kis visszanyúlást lehet érzékelni a 60-as, 70-es évek képi világához, megjelent a retro a gyerekkönyvek piacán és nem csupán az illusztrációkban, de a könyvek technikai kivitelében is.
 
A tavalyi frankfurti „felnőtt” vásáron az ebook volt az egyik legnagyobb sztár, a gyerekkönyveknél is tapasztalható ez a tendencia?
 
Találkoztunk olyan pavilonokkal, ahol jelen volt az ebook, de én még nem érzem, hogy ez a gyerekkönyvek piacán is olyan erőteljesen jelenne meg, mint a felnőtt irodalomban. A művészi kivitelű képeskönyv, ahol a szöveg és az illusztráció mellett számít a papír tapintása, a kötészet, a formátum, mindez nem adaptálható képernyőre. Én szeretném, ha ez sokáig még így is maradna, és a könyvre még sokáig úgy tekinthetnénk, mint önálló művészi alkotásra.