A Csimota Kiadó 2010 decemberétől idén szeptemberig vett részt a NESsT–Citibank Társadalmi Vállalkozásfejlesztő Versenyén. A versenyről, a célkitűzésekről, magáról a NESst-ről a program koordinátorát, Tarjányi Orsolyát kérdeztük.
Tarjányi Orsolya
Bevallom tavaly decemberig fogalmam sem volt, mivel foglalkozik a NESsT, tehát adódik a kérdés: mit érdemes tudni erről a szervezetről, egyáltalán mit is jelent ez a név?
A NESsT nemzetközi nonprofit szervezet, amely a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. A név maga egyébként a Nonprofit Enterprise and Self-sustainability Team akronimja, és ez mutatja, hogy alapvetően azzal a céllal jött létre a NESsT 15 évvel ezelőtt, hogy a nonprofit szervezetek fenntarthatóságának javításán keresztül a problémák megoldásához is közelebb kerüljünk. Mi hiszünk abban, hogy egy vállalkozás képes egyszerre üzleti és társadalmi célokat megvalósítani, ezért az ilyen kezdeményezéseket a NESsT pénzügyi és szakmai támogatással segíti. Az elmúlt 15 év megmutatta, hogy nem csak a nonprofit szektorban léteznek társadalmi cél által vezérelt vállalkozások, hanem az üzleti szektorban is, és a szóban forgó programunkat ezért indítottuk útjára.
Mitől lesz egy vállalkozás társadalmi vállalkozás?
A társadalmi vállalkozás nem elsősorban a felépítésében különbözik a korábbi szervezeti formáktól, sokkal inkább a motivációja, alapvető céljai teszik figyelemreméltó, újszerű modellé. Az a felvetés, hogy közösségi célokat, társadalmi jót piaci megközelítéssel, fenntartható és pénzügyileg független működéssel is el lehet érni, no ez az, ami Magyarországon még forradalmian új. Ma társadalmi célokat alapvetően kétféle módon próbálunk megvalósítani – az állam, vagy jótékonykodó egyének által finanszírozott civil szervezetek állhatatos munkája által, vagy a sikeresebb vállalatok társadalmi felelősségvállalási programjai révén. Az előbbi csak folyamatos támogatással, altruista indíttatásból fenntartható, míg az utóbbi mégiscsak a vállalatok társadalmi beágyazottságát, végsősoron piaci sikerét és profitabilitását hivatott szolgálni. A társadalmi vállalkozások, a for- és nonprofit szektorok határmezsgyéjén, e kettős célt egyesítik: elsődleges céljuk a társadalmi haszon megteremtése, de mindez fenntartható, akár nyereséges módon.
Hogyan lehetett jelentkezni a programba, mi alapján dőlt el, hogy kik vehetnek részt a versenyben?
Mivel a forprofit szférában kevésbé elterjedt a “társadalmi vállalkozás” fogalom, gyakran maguk a vállalkozók sem definiálják így saját magukat. Ezért széles réteget kellett megszólítanunk rádión, pályázati portálokon, partnerek hírlevelein és hirdetéseken, felhívásokon keresztül a sajtóban. Szerencsére a jó cél érdekében több gazdasági portál átvette a felhívásunkat, és így egy nagyon széles körhöz eljuthattunk. A jelentkezés egy viszonylag egyszerű jelentkezési nyomtatvány kitöltésével és beküldésével történt – persze némi hivatalos dokumentumot is bekérve. A jelentkezési lap alapján szerettük volna megérteni, mivel foglalkozik a vállalkozás, mik a társadalmi célkitűzései, mik a céljai, a munkatársaknak milyen üzleti tervezési előtapasztalata van, és összességében mi a vállalkozás motivációja, hogy a programra jelentkezett. Egy meghatározott pontozási rendszer alapján a legmagasabb pontszámot kapott jelentkezők kerültek kiválasztásra. A javasolt vállalkozásokat megvitattuk a Citibank képviselőjével is, aki idén további egy vállalkozást javasolt felvételre, így indítottuk a programot az eredetileg tervezett helyett 16 társadalmi vállalkozással.
Közel tíz hónapig tartott a verseny, pontosan hogyan zajlott a program?
Minden szakasz egy-egy tréninggel kezdődött. Itt egy napon keresztül a csoport közösen feldolgozta az üzleti terv egyes szekcióit – ám egyelőre csak elméletben. Majd a résztvevők egy részletes segédanyag segítségével kidolgozták az egyes részeket, például elvégezték a piackutatást. Ehhez személyre szabott tanácsadásban is részesültek. Az elkészített és beadott anyagokat a NESsT és Citi munkatársai értékelték, és fejlesztési javaslatokat tettek. Ezt követték a Működés és menedzsment, Marketing és értékesítés, valamint Pénzügy és Kockázatmenedzsment részek. A vállalkozók a program folyamán kétszer mutathatták be üzleti tervüket egy szakértőkből álló bizottságnak személyesen is, a program felénél, valamint a legvégén, a kész üzleti tervek prezentálásakor. Ezzel szimuláltuk azt az esetet, mikor a vállalkozók élesben mutathatják be befektetőknek a terveiket, kérdésekre kell válaszolniuk és meg kell győzniük a hallgatóságot a vállalkozás fenntarthatóságáról.
Mit lehetett nyerni?
A nyertes vállalkozók egyrészt 7, illetve 10 ezer dollárnak megfelelő pénzösszegben részesülhettek az üzleti terveikben felvázolt fejlesztések megvalósításához. Másrészt egy éven keresztül szakértői tanácsadásban részesülnek tréningek, személyes konzultációk formájában, és részei lesznek egy társadalmi vállalkozókból és elismert szakértőkből álló nemzetközi networknek. A NESsT portfolió tagság természetesen marketing előnyökkel is jár: a nyertes vállalkozások bemutatkozási lehetőséget kapnak konferenciákon és a NESsT kiadványaiban.
Mely társadalmi vállalkozások nyertek végül?
Az eredetileg tervezett két díjazott helyett négy vállalkozás került a nyertesek közé.
Katordór-Csimota Gyermekkönyvkiadó Kft (Budapest) – díj: 2 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: A Csimota 2003 óta foglalkozik gyermekkönyvek kiadásával. A kiadó létrejöttekor elsőként kívánt a magyar gyermekkönyvpiacon igényes újdonságokkal megjelenni, olyan témákat is feldolgozva, melyek a másságról, a toleranciáról, vagy egyéb társadalmi kérdésekről szólnak. A kiadói tevékenység mellett elindították saját terjesztői hálózatukat Rainbow néven, mellyel kisgyermekes szülőket és pedagógusokat segítenek plusz jövedelemhez.
eMultiCoop Szociális Szövetkezet (Szécsény) – díj: 1,4 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: A társadalmi vállalkozás küldetése a Szécsény kistérségben élők foglalkoztatottságának javítása, valamint egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása alapvető szolgáltatásokhoz. Ennek keretén belül indították el informatikai oktatási programjukat, melynek új elemeként Internet szolgáltatást kívánnak biztosítani a kistérségben mindenki számára megfizethető módon.
Cellux Csoport (Budapest) – díj: 1,4 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: A csoport 2006 óta foglalkozik aktívan a környezettudatos gondolkodás kommunikációjával. Azzal a küldetéssel alakultak, hogy a korunkat érintő globális társadalmi és környezetei problémákra keressenek lokális, gyakorlati megoldásokat. Munkájuk egyik módszere a környezeti nevelés, mely az általuk használt sajátos alkotóművészeti és tárgytervezői eszközökkel kiegészülve válik különlegessé és innovatívvá. Foglalkozásaikon gyermekek és felnőttek hulladékok átdolgozásával hoznak létre új használati tárgyakat, és így játékos formában indul el náluk a szemléletváltás.
Ilona-Malom Műhely Bt. (Kapolcs) – díj: 1,4 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: az Ilona-Malom saját fejlesztésű, művészi kivitelű, szabványos fa játszótéri eszközöket gyárt és komplett játszótereket tervez és épít önkormányzatok, intézmények és magánszemélyek részére. A munka során bevonják a helyi közösséget a tervezésbe és kivitelezésbe, amivel jelentős közösségfejlesztő hatást fejtenek ki.
Győztesek
Folytatódik-e ez a program, ha igen hol és hogyan lehet rá jelentkezni, illetve kiknek érdemes egyáltalán belevágni?
A napokban fog megjelenni a következő felhívásunk, melyet a honlapunkon kívül számtalan médiában meg fogunk jelentetni. Olyan már működő társadalmi vállalkozások jelentkezését várjuk, melyek for-profit társadalmi vállalkozási formában működnek, legalább egy teljes állásúnak megfelelő alkalmazottal rendelkeznek, és az éves bevételük nem haladja meg az egymillió eurót. Fontos, hogy a vállalkozás a profit célok mellett társadalmi célok megvalósítását is a zászlajára tűzze, mint például a környezetvédelem, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, vagy éppen a környezettudatos nevelés.
Személyesen melyik részét kedvelted leginkább a programnak?
Számomra a legtanulságosabb és legmegérintőbb rész az volt, mikor az egyik személyes tanácsadást a vállalkozásoknál és nem a NESsT irodájában valósíthattuk meg. Bejártam az országot, miközben tiszta, elkötelezett emberekkel találkoztam, és bepillantást nyerhettem a munkájukba, eredményeikbe, munkahelyi kapcsolataikba, a vállalkozások apró rejtelmeibe. Néha elmentünk a gyerekekért közösen az óvodába, vagy részt vehettem a foglalkozásaikon, kipróbálhattam a módszereiket.
S végül csak nem úszod meg a kérdést, milyen volt együttműködni a Csimota Kiadóval?
A Csimota az elejétől nagyon komolyan vette a programot, és igazi csapatként dolgoztak együtt. Így a személyes tanácsadások is inkább közös gondolkodások, inspiráló beszélgetések voltak. A sok befektetett munka meglátszott a beadott anyagok minőségén is, és a program közben kapott tanácsokat felhasználva a végső üzleti tervük olyan magas minőségű volt, hogy nem volt kétséges: mindenképp a díjazottak között a helyük. Személyes szinten is élveztem a közös munkát, hiszen nagyon értékes, elkötelezett, csupaszív emberekkel ismerkedtem meg.
A Csimota Kiadó 2010 decemberétől idén szeptemberig vett részt a NESsT–Citibank Társadalmi Vállalkozásfejlesztő Versenyén. A versenyről, a célkitűzésekről, magáról a NESst-ről a program koordinátorát, Tarjányi Orsolyát kérdeztük.
Tarjányi Orsolya
Bevallom tavaly decemberig fogalmam sem volt, mivel foglalkozik a NESsT, tehát adódik a kérdés: mit érdemes tudni erről a szervezetről, egyáltalán mit is jelent ez a név?
A Csimota Kiadó 2010 decemberétől idén szeptemberig vett részt a NESsT–Citibank Társadalmi Vállalkozásfejlesztő Versenyén. A versenyről, a célkitűzésekről, magáról a NESst-ről a program koordinátorát, Tarjányi Orsolyát kérdeztük.
Tarjányi Orsolya
Bevallom tavaly decemberig fogalmam sem volt, mivel foglalkozik a NESsT, tehát adódik a kérdés: mit érdemes tudni erről a szervezetről, egyáltalán mit is jelent ez a név?
A NESsT nemzetközi nonprofit szervezet, amely a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. A név maga egyébként a Nonprofit Enterprise and Self-sustainability Team akronimja, és ez mutatja, hogy alapvetően azzal a céllal jött létre a NESsT 15 évvel ezelőtt, hogy a nonprofit szervezetek fenntarthatóságának javításán keresztül a problémák megoldásához is közelebb kerüljünk. Mi hiszünk abban, hogy egy vállalkozás képes egyszerre üzleti és társadalmi célokat megvalósítani, ezért az ilyen kezdeményezéseket a NESsT pénzügyi és szakmai támogatással segíti. Az elmúlt 15 év megmutatta, hogy nem csak a nonprofit szektorban léteznek társadalmi cél által vezérelt vállalkozások, hanem az üzleti szektorban is, és a szóban forgó programunkat ezért indítottuk útjára.
Mitől lesz egy vállalkozás társadalmi vállalkozás?
A társadalmi vállalkozás nem elsősorban a felépítésében különbözik a korábbi szervezeti formáktól, sokkal inkább a motivációja, alapvető céljai teszik figyelemreméltó, újszerű modellé. Az a felvetés, hogy közösségi célokat, társadalmi jót piaci megközelítéssel, fenntartható és pénzügyileg független működéssel is el lehet érni, no ez az, ami Magyarországon még forradalmian új. Ma társadalmi célokat alapvetően kétféle módon próbálunk megvalósítani – az állam, vagy jótékonykodó egyének által finanszírozott civil szervezetek állhatatos munkája által, vagy a sikeresebb vállalatok társadalmi felelősségvállalási programjai révén. Az előbbi csak folyamatos támogatással, altruista indíttatásból fenntartható, míg az utóbbi mégiscsak a vállalatok társadalmi beágyazottságát, végsősoron piaci sikerét és profitabilitását hivatott szolgálni. A társadalmi vállalkozások, a for- és nonprofit szektorok határmezsgyéjén, e kettős célt egyesítik: elsődleges céljuk a társadalmi haszon megteremtése, de mindez fenntartható, akár nyereséges módon.
Hogyan lehetett jelentkezni a programba, mi alapján dőlt el, hogy kik vehetnek részt a versenyben?
Mivel a forprofit szférában kevésbé elterjedt a “társadalmi vállalkozás” fogalom, gyakran maguk a vállalkozók sem definiálják így saját magukat. Ezért széles réteget kellett megszólítanunk rádión, pályázati portálokon, partnerek hírlevelein és hirdetéseken, felhívásokon keresztül a sajtóban. Szerencsére a jó cél érdekében több gazdasági portál átvette a felhívásunkat, és így egy nagyon széles körhöz eljuthattunk. A jelentkezés egy viszonylag egyszerű jelentkezési nyomtatvány kitöltésével és beküldésével történt – persze némi hivatalos dokumentumot is bekérve. A jelentkezési lap alapján szerettük volna megérteni, mivel foglalkozik a vállalkozás, mik a társadalmi célkitűzései, mik a céljai, a munkatársaknak milyen üzleti tervezési előtapasztalata van, és összességében mi a vállalkozás motivációja, hogy a programra jelentkezett. Egy meghatározott pontozási rendszer alapján a legmagasabb pontszámot kapott jelentkezők kerültek kiválasztásra. A javasolt vállalkozásokat megvitattuk a Citibank képviselőjével is, aki idén további egy vállalkozást javasolt felvételre, így indítottuk a programot az eredetileg tervezett helyett 16 társadalmi vállalkozással.
Közel tíz hónapig tartott a verseny, pontosan hogyan zajlott a program?
Minden szakasz egy-egy tréninggel kezdődött. Itt egy napon keresztül a csoport közösen feldolgozta az üzleti terv egyes szekcióit – ám egyelőre csak elméletben. Majd a résztvevők egy részletes segédanyag segítségével kidolgozták az egyes részeket, például elvégezték a piackutatást. Ehhez személyre szabott tanácsadásban is részesültek. Az elkészített és beadott anyagokat a NESsT és Citi munkatársai értékelték, és fejlesztési javaslatokat tettek. Ezt követték a Működés és menedzsment, Marketing és értékesítés, valamint Pénzügy és Kockázatmenedzsment részek. A vállalkozók a program folyamán kétszer mutathatták be üzleti tervüket egy szakértőkből álló bizottságnak személyesen is, a program felénél, valamint a legvégén, a kész üzleti tervek prezentálásakor. Ezzel szimuláltuk azt az esetet, mikor a vállalkozók élesben mutathatják be befektetőknek a terveiket, kérdésekre kell válaszolniuk és meg kell győzniük a hallgatóságot a vállalkozás fenntarthatóságáról.
Mit lehetett nyerni?
A nyertes vállalkozók egyrészt 7, illetve 10 ezer dollárnak megfelelő pénzösszegben részesülhettek az üzleti terveikben felvázolt fejlesztések megvalósításához. Másrészt egy éven keresztül szakértői tanácsadásban részesülnek tréningek, személyes konzultációk formájában, és részei lesznek egy társadalmi vállalkozókból és elismert szakértőkből álló nemzetközi networknek. A NESsT portfolió tagság természetesen marketing előnyökkel is jár: a nyertes vállalkozások bemutatkozási lehetőséget kapnak konferenciákon és a NESsT kiadványaiban.
Mely társadalmi vállalkozások nyertek végül?
Az eredetileg tervezett két díjazott helyett négy vállalkozás került a nyertesek közé.
Katordór-Csimota Gyermekkönyvkiadó Kft (Budapest) – díj: 2 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: A Csimota 2003 óta foglalkozik gyermekkönyvek kiadásával. A kiadó létrejöttekor elsőként kívánt a magyar gyermekkönyvpiacon igényes újdonságokkal megjelenni, olyan témákat is feldolgozva, melyek a másságról, a toleranciáról, vagy egyéb társadalmi kérdésekről szólnak. A kiadói tevékenység mellett elindították saját terjesztői hálózatukat Rainbow néven, mellyel kisgyermekes szülőket és pedagógusokat segítenek plusz jövedelemhez.
eMultiCoop Szociális Szövetkezet (Szécsény) – díj: 1,4 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: A társadalmi vállalkozás küldetése a Szécsény kistérségben élők foglalkoztatottságának javítása, valamint egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása alapvető szolgáltatásokhoz. Ennek keretén belül indították el informatikai oktatási programjukat, melynek új elemeként Internet szolgáltatást kívánnak biztosítani a kistérségben mindenki számára megfizethető módon.
Cellux Csoport (Budapest) – díj: 1,4 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: A csoport 2006 óta foglalkozik aktívan a környezettudatos gondolkodás kommunikációjával. Azzal a küldetéssel alakultak, hogy a korunkat érintő globális társadalmi és környezetei problémákra keressenek lokális, gyakorlati megoldásokat. Munkájuk egyik módszere a környezeti nevelés, mely az általuk használt sajátos alkotóművészeti és tárgytervezői eszközökkel kiegészülve válik különlegessé és innovatívvá. Foglalkozásaikon gyermekek és felnőttek hulladékok átdolgozásával hoznak létre új használati tárgyakat, és így játékos formában indul el náluk a szemléletváltás.
Ilona-Malom Műhely Bt. (Kapolcs) – díj: 1,4 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: az Ilona-Malom saját fejlesztésű, művészi kivitelű, szabványos fa játszótéri eszközöket gyárt és komplett játszótereket tervez és épít önkormányzatok, intézmények és magánszemélyek részére. A munka során bevonják a helyi közösséget a tervezésbe és kivitelezésbe, amivel jelentős közösségfejlesztő hatást fejtenek ki.
Győztesek
Folytatódik-e ez a program, ha igen hol és hogyan lehet rá jelentkezni, illetve kiknek érdemes egyáltalán belevágni?
A napokban fog megjelenni a következő felhívásunk, melyet a honlapunkon kívül számtalan médiában meg fogunk jelentetni. Olyan már működő társadalmi vállalkozások jelentkezését várjuk, melyek for-profit társadalmi vállalkozási formában működnek, legalább egy teljes állásúnak megfelelő alkalmazottal rendelkeznek, és az éves bevételük nem haladja meg az egymillió eurót. Fontos, hogy a vállalkozás a profit célok mellett társadalmi célok megvalósítását is a zászlajára tűzze, mint például a környezetvédelem, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, vagy éppen a környezettudatos nevelés.
Személyesen melyik részét kedvelted leginkább a programnak?
Számomra a legtanulságosabb és legmegérintőbb rész az volt, mikor az egyik személyes tanácsadást a vállalkozásoknál és nem a NESsT irodájában valósíthattuk meg. Bejártam az országot, miközben tiszta, elkötelezett emberekkel találkoztam, és bepillantást nyerhettem a munkájukba, eredményeikbe, munkahelyi kapcsolataikba, a vállalkozások apró rejtelmeibe. Néha elmentünk a gyerekekért közösen az óvodába, vagy részt vehettem a foglalkozásaikon, kipróbálhattam a módszereiket.
S végül csak nem úszod meg a kérdést, milyen volt együttműködni a Csimota Kiadóval?
A Csimota az elejétől nagyon komolyan vette a programot, és igazi csapatként dolgoztak együtt. Így a személyes tanácsadások is inkább közös gondolkodások, inspiráló beszélgetések voltak. A sok befektetett munka meglátszott a beadott anyagok minőségén is, és a program közben kapott tanácsokat felhasználva a végső üzleti tervük olyan magas minőségű volt, hogy nem volt kétséges: mindenképp a díjazottak között a helyük. Személyes szinten is élveztem a közös munkát, hiszen nagyon értékes, elkötelezett, csupaszív emberekkel ismerkedtem meg.
A NESsT nemzetközi nonprofit szervezet, amely a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. A név maga egyébként a Nonprofit Enterprise and Self-sustainability Team akronimja, és ez mutatja, hogy alapvetően azzal a céllal jött létre a NESsT 15 évvel ezelőtt, hogy a nonprofit szervezetek fenntarthatóságának javításán keresztül a problémák megoldásához is közelebb kerüljünk. Mi hiszünk abban, hogy egy vállalkozás képes egyszerre üzleti és társadalmi célokat megvalósítani, ezért az ilyen kezdeményezéseket a NESsT pénzügyi és szakmai támogatással segíti. Az elmúlt 15 év megmutatta, hogy nem csak a nonprofit szektorban léteznek társadalmi cél által vezérelt vállalkozások, hanem az üzleti szektorban is, és a szóban forgó programunkat ezért indítottuk útjára.
Mitől lesz egy vállalkozás társadalmi vállalkozás?
A társadalmi vállalkozás nem elsősorban a felépítésében különbözik a korábbi szervezeti formáktól, sokkal inkább a motivációja, alapvető céljai teszik figyelemreméltó, újszerű modellé. Az a felvetés, hogy közösségi célokat, társadalmi jót piaci megközelítéssel, fenntartható és pénzügyileg független működéssel is el lehet érni, no ez az, ami Magyarországon még forradalmian új. Ma társadalmi célokat alapvetően kétféle módon próbálunk megvalósítani – az állam, vagy jótékonykodó egyének által finanszírozott civil szervezetek állhatatos munkája által, vagy a sikeresebb vállalatok társadalmi felelősségvállalási programjai révén. Az előbbi csak folyamatos támogatással, altruista indíttatásból fenntartható, míg az utóbbi mégiscsak a vállalatok társadalmi beágyazottságát, végsősoron piaci sikerét és profitabilitását hivatott szolgálni. A társadalmi vállalkozások, a for- és nonprofit szektorok határmezsgyéjén, e kettős célt egyesítik: elsődleges céljuk a társadalmi haszon megteremtése, de mindez fenntartható, akár nyereséges módon.
Hogyan lehetett jelentkezni a programba, mi alapján dőlt el, hogy kik vehetnek részt a versenyben?
Mivel a forprofit szférában kevésbé elterjedt a “társadalmi vállalkozás” fogalom, gyakran maguk a vállalkozók sem definiálják így saját magukat. Ezért széles réteget kellett megszólítanunk rádión, pályázati portálokon, partnerek hírlevelein és hirdetéseken, felhívásokon keresztül a sajtóban. Szerencsére a jó cél érdekében több gazdasági portál átvette a felhívásunkat, és így egy nagyon széles körhöz eljuthattunk. A jelentkezés egy viszonylag egyszerű jelentkezési nyomtatvány kitöltésével és beküldésével történt – persze némi hivatalos dokumentumot is bekérve. A jelentkezési lap alapján szerettük volna megérteni, mivel foglalkozik a vállalkozás, mik a társadalmi célkitűzései, mik a céljai, a munkatársaknak milyen üzleti tervezési előtapasztalata van, és összességében mi a vállalkozás motivációja, hogy a programra jelentkezett. Egy meghatározott pontozási rendszer alapján a legmagasabb pontszámot kapott jelentkezők kerültek kiválasztásra. A javasolt vállalkozásokat megvitattuk a Citibank képviselőjével is, aki idén további egy vállalkozást javasolt felvételre, így indítottuk a programot az eredetileg tervezett helyett 16 társadalmi vállalkozással.
Közel tíz hónapig tartott a verseny, pontosan hogyan zajlott a program?
Minden szakasz egy-egy tréninggel kezdődött. Itt egy napon keresztül a csoport közösen feldolgozta az üzleti terv egyes szekcióit – ám egyelőre csak elméletben. Majd a résztvevők egy részletes segédanyag segítségével kidolgozták az egyes részeket, például elvégezték a piackutatást. Ehhez személyre szabott tanácsadásban is részesültek. Az elkészített és beadott anyagokat a NESsT és Citi munkatársai értékelték, és fejlesztési javaslatokat tettek. Ezt követték a Működés és menedzsment, Marketing és értékesítés, valamint Pénzügy és Kockázatmenedzsment részek. A vállalkozók a program folyamán kétszer mutathatták be üzleti tervüket egy szakértőkből álló bizottságnak személyesen is, a program felénél, valamint a legvégén, a kész üzleti tervek prezentálásakor. Ezzel szimuláltuk azt az esetet, mikor a vállalkozók élesben mutathatják be befektetőknek a terveiket, kérdésekre kell válaszolniuk és meg kell győzniük a hallgatóságot a vállalkozás fenntarthatóságáról.
Mit lehetett nyerni?
A nyertes vállalkozók egyrészt 7, illetve 10 ezer dollárnak megfelelő pénzösszegben részesülhettek az üzleti terveikben felvázolt fejlesztések megvalósításához. Másrészt egy éven keresztül szakértői tanácsadásban részesülnek tréningek, személyes konzultációk formájában, és részei lesznek egy társadalmi vállalkozókból és elismert szakértőkből álló nemzetközi networknek. A NESsT portfolió tagság természetesen marketing előnyökkel is jár: a nyertes vállalkozások bemutatkozási lehetőséget kapnak konferenciákon és a NESsT kiadványaiban.
Mely társadalmi vállalkozások nyertek végül?
Az eredetileg tervezett két díjazott helyett négy vállalkozás került a nyertesek közé.
Katordór-Csimota Gyermekkönyvkiadó Kft (Budapest) – díj: 2 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: A Csimota 2003 óta foglalkozik gyermekkönyvek kiadásával. A kiadó létrejöttekor elsőként kívánt a magyar gyermekkönyvpiacon igényes újdonságokkal megjelenni, olyan témákat is feldolgozva, melyek a másságról, a toleranciáról, vagy egyéb társadalmi kérdésekről szólnak. A kiadói tevékenység mellett elindították saját terjesztői hálózatukat Rainbow néven, mellyel kisgyermekes szülőket és pedagógusokat segítenek plusz jövedelemhez.
eMultiCoop Szociális Szövetkezet (Szécsény) – díj: 1,4 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: A társadalmi vállalkozás küldetése a Szécsény kistérségben élők foglalkoztatottságának javítása, valamint egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása alapvető szolgáltatásokhoz. Ennek keretén belül indították el informatikai oktatási programjukat, melynek új elemeként Internet szolgáltatást kívánnak biztosítani a kistérségben mindenki számára megfizethető módon.
Cellux Csoport (Budapest) – díj: 1,4 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: A csoport 2006 óta foglalkozik aktívan a környezettudatos gondolkodás kommunikációjával. Azzal a küldetéssel alakultak, hogy a korunkat érintő globális társadalmi és környezetei problémákra keressenek lokális, gyakorlati megoldásokat. Munkájuk egyik módszere a környezeti nevelés, mely az általuk használt sajátos alkotóművészeti és tárgytervezői eszközökkel kiegészülve válik különlegessé és innovatívvá. Foglalkozásaikon gyermekek és felnőttek hulladékok átdolgozásával hoznak létre új használati tárgyakat, és így játékos formában indul el náluk a szemléletváltás.
Ilona-Malom Műhely Bt. (Kapolcs) – díj: 1,4 millió forint és 1 év üzleti tanácsadás és tréning: az Ilona-Malom saját fejlesztésű, művészi kivitelű, szabványos fa játszótéri eszközöket gyárt és komplett játszótereket tervez és épít önkormányzatok, intézmények és magánszemélyek részére. A munka során bevonják a helyi közösséget a tervezésbe és kivitelezésbe, amivel jelentős közösségfejlesztő hatást fejtenek ki.
Győztesek
Folytatódik-e ez a program, ha igen hol és hogyan lehet rá jelentkezni, illetve kiknek érdemes egyáltalán belevágni?
A napokban fog megjelenni a következő felhívásunk, melyet a honlapunkon kívül számtalan médiában meg fogunk jelentetni. Olyan már működő társadalmi vállalkozások jelentkezését várjuk, melyek for-profit társadalmi vállalkozási formában működnek, legalább egy teljes állásúnak megfelelő alkalmazottal rendelkeznek, és az éves bevételük nem haladja meg az egymillió eurót. Fontos, hogy a vállalkozás a profit célok mellett társadalmi célok megvalósítását is a zászlajára tűzze, mint például a környezetvédelem, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, vagy éppen a környezettudatos nevelés.
Személyesen melyik részét kedvelted leginkább a programnak?
Számomra a legtanulságosabb és legmegérintőbb rész az volt, mikor az egyik személyes tanácsadást a vállalkozásoknál és nem a NESsT irodájában valósíthattuk meg. Bejártam az országot, miközben tiszta, elkötelezett emberekkel találkoztam, és bepillantást nyerhettem a munkájukba, eredményeikbe, munkahelyi kapcsolataikba, a vállalkozások apró rejtelmeibe. Néha elmentünk a gyerekekért közösen az óvodába, vagy részt vehettem a foglalkozásaikon, kipróbálhattam a módszereiket.
S végül csak nem úszod meg a kérdést, milyen volt együttműködni a Csimota Kiadóval?
A Csimota az elejétől nagyon komolyan vette a programot, és igazi csapatként dolgoztak együtt. Így a személyes tanácsadások is inkább közös gondolkodások, inspiráló beszélgetések voltak. A sok befektetett munka meglátszott a beadott anyagok minőségén is, és a program közben kapott tanácsokat felhasználva a végső üzleti tervük olyan magas minőségű volt, hogy nem volt kétséges: mindenképp a díjazottak között a helyük. Személyes szinten is élveztem a közös munkát, hiszen nagyon értékes, elkötelezett, csupaszív emberekkel ismerkedtem meg.
