Bugnár Szidónia

Kérlek, hogy röviden mutatkozz be az olvasóknak! Mit érdemes tudni rólad?
Bábszínész szakon végeztem az egyetemi alapképzést, majd rendező szakon mesteriztem, ott is „bábosként”. Jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Doktori Iskolájának vagyok a hallgatója. A mesék világa mindig az én világom is volt, ezáltal őrzöm magamban a tiszta és őszinte gyereket.

Mikor találkoztál először a Papírszínházzal, mi fogott meg benne?
A Papírszínházzal először kilencedik osztályban találkoztam, az akkori osztályfőnököm által.

Hogyan jött az ötlet, hogy videókat készítsetek a Papírszínház-mesékből az Erdélyi Magyar Televízió számára?
Már egy éve mesét mondtam minden este az Erdély FM rádióban, amikor elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy jó lenne a TV-ben is valami hasonlót csinálni. Kerestem azt a műfajt, ami izgalmas lehet a televízió képernyőjén. És hát, megtaláltam!

Kik voltak a segítőid, hogyan készült el egy felvétel?
Egy egész stáb, mindig 3-4 személy volt velem a stúdióban, akik segítették a munkámat. Minden felvételt megelőzött egy egyéni munka, hiszen a meséket és a karakterek hangjait előre kigyakoroltam.

Melyik mesét szeretted a legjobban előadni? Melyik állított a legnagyobb kihívás elé?
A kedvenc meséim A soknevű macska és a Mire jó egy lyukas zacskó? A legnagyobb kihívás is A soknevű macska volt, hiszen ott nagyon élesen kellett leválasztani a karaktereket egymástól, sok hangon kellett megszólalni és azokat nagyon gyorsan váltogatni. Gyakoroltam „párszor” a felvétel előtt.

Kiknek ajánlanád ezeket a videókat?
Azt szoktam mondogatni, hogy a mesék olyanok, mint bizonyos kirakósokon a felirat: 0-tól 99-ig, vagy 100-ig, vagy még tovább. Ezeknek a meséknek azon túl, hogy gyönyörű illusztrációik vannak, a mondanivalójuk is egytől-egyig nagyon szép. Sose kötném életkorhoz őket, hiszen a gyerek mindenkiben ott van.

A Papírszínház-mesék az alábbi lejátszóban, illetve ezen a linken érhetőek el ! >>> Meseablak Bugnár Szidóniával