Szegedi Katalin

A Mintha tegnap személyesnek érződik, mégis könnyű kapcsolódni hozzá. Mennyire volt nehéz ilyen közel engedni az olvasót ehhez a történethez?

Személyes, hiszen saját tapasztalatokból dolgoztam. Önmagában már attól is az, hogy a családi fotóalbum fényképeiből merítettem. Ugyanakkor ezek meglehetősen „átírt” rajzok, egyrészt, mivel én nem tudok szolgaian másolni. Másrészt egy rajz másképpen emeli ki egy kompozíció lényegét, mint egy fénykép, különösen, hogy az eredeti fotók nagyon rossz minőségű, kompozíciót nélkülöző, gyakran életlen családi képek. Elkapott pillanatok. A régi fotóidézeteken szereplő emberek egyébként sok esetben nem is hasonlítanak a családom tagjaira. Ez egyfajta önvédelemként is tud működni, kicsit megvédi a privátszférát. Általános képek ezek, hiszen szinte minden családi albumban felbukkannak esküvői és kisgyerekes fotók, ettől mindenki a magáénak érezheti őket, függetlenül a képeken szereplő alakok külsejétől.

A történet emléktöredékekből és apró pillanatokból épül fel. Tudatosan választottad ezt a szerkezetet, vagy az alkotás közben alakult így?

Igen, ez a szilánkos töredezettség tudatos döntés volt. Tulajdonképpen még történetnek sem nevezném, mert a klasszikus értelemben véve nem egy lineáris mesélés olvasható a könyvben. Bár a kötet belső lapjainak jelenetei akár másmilyen sorrendben is felbukkanhattak volna, de az elejétől a végéig mégiscsak van az egésznek egy íve, amiből összeáll a történet. Ez a fajta szerkezetépítés pedig utalás lehet arra is, amilyen a jelenség maga. Az egyik pillanatban még tiszta a szereplő tudata, aztán váratlanul váltunk, snitt, és minden átmenet nélkül, hirtelen egy másik dimenzióba kerülünk.

A kötet képi világa a fakó színekkel és visszatérő motívumokkal szinte ugyanúgy mesél, mint a szöveg. Hogyan alakult ki ez a vizuális világ? Mi volt előbb, a képek vagy a szöveg?

Elsősorban képekkel szerettem volna mesélni, a szöveg inkább csak kiegészítője, hangulati segítője a látványnak. A szó klasszikus értelmében vett kézirata nem volt, hiszen egészen minimális a szöveg, ami a rajzok nélkül, önmagában nem is igazán értelmezhető. Nagyjából egyszerre alakult kép és szöveg, inkább úgy mondanám, hogy jelenetekre fókuszáltam, és arra, hogy ezek az oldalpárok változatosak legyenek. Mint egy filmben. Vannak közeli, és vannak „nagytotál” jelenetek, és teljesen egyszerű helyzetrajzok. A fakó színvilág szintén egy választás volt részemről. Általában elég színesen festek, most szándékosan visszafogott színvilágra törekedtem. A téma szomorú, a kissé hidegebb kékek és tompa szürkék alátámasztják ezt a hangulatot. Csányi Dórával, a kötet szerkesztőjével annyit beszéltünk meg, hogy semmiképpen nem szeretnénk szépia színű, archaikus színvilágot a régi képek megidézése kapcsán. Akkor legyen valami egészen elütő – mondjuk kék – így alakult ki ez a színvilág. Mellesleg nagyon szépnek találom ezt a kéket.

Bár a könyv nehéz témáról beszél, mégis sok benne a gyengédség és helyenként a humor is. Fontos volt számodra, hogy ezek is jelen legyenek?

A gyengédség természetes, hiszen a kötet főhősének törékeny kis figuráját anyukámról mintáztam. Nem volt könnyű egy olyan egyensúlyt tartani, ami megmutatja ugyan az olykor kíméletlen őszinteséggel ábrázolt helyzet nehézségét, mégis megtartja szerethetőnek az esendő embert. A humor nagyon fontos, és ebben az esetben is segített megtartani az egyensúlyt. Nem csak a könyv szempontjából, hiszen egy nehéz témát biztosan meg kell fűszerezni egy kis finom megmosolyogni valóval. Humorral hozzáállni ehhez a nehéz élethelyzethez egyébként is fontos, miközben természetesen nem arról van szó, hogy az ember kineveti a hozzátartozóját, de neki magának is segít, ha kicsit megnevettetjük. Kezdeti stádiumban egyébként maga az érintett személy is képes nevetni magán, amikor rájön, hogy most éppen valami furcsát mondott vagy tett.

A könyvet gyerekeknek és felnőtteknek is ajánljuk. Írás közben volt benned egy elképzelt olvasó, vagy inkább érzésekből indultál ki?

Munka közben soha nem gondolok a későbbi olvasóra. Magamból, a saját érzéseimből indulok ki. Az elkészült könyvet látva úgy véljük, hogy elsősorban a felnőtteket fogja megérinteni. De gyerekek is nyitottak lehetnek rá, főképpen olyan családokban, ahol találkozhatnak ezzel az élethelyzettel.

Rozs Panna Virág

Mintha tegnap


Original price was: 3.990 Ft.Current price is: 3.591 Ft.

A könyv az emlékezés finom rétegein keresztül mutatja meg, hogyan válik a felejtés és az elmúlás a mindennapok részévé.

Bővebben…

Készleten

Készleten

„Mindenre emlékszem. Mintha tegnap történt volna.”
Ezekkel a mondatokkal kezdődik Szegedi Katalin eddig legszemélyesebb könyve, melyeket rögtön meg is cáfolnak a következő oldalak történései. A kötet idős főhősének szűkszavú mondataiból és a szilánkokra töredezett emlékképeiből áll össze a lazán összefonódó történet. A fiatalság, a gyerekkor pillanatai rendre visszatérnek az öregkor eseményeiben és párhuzamot állítanak a múlt és jelen között.
A könyv az emlékezés finom rétegein keresztül mutatja meg, hogyan válik a felejtés és az elmúlás a mindennapok részévé, szívszorító hangulatát helyenként finom humor és irónia oldja fel.
A tompa és pasztell színek olyanok, mint a fakuló emlékek, miközben a nefelejcs visszatérő motívuma halvány, mégis kitartó kékjeivel teszi élénkké az emlékezés folyamatát.
Gyerekeknek és felnőtteknek is ajánljuk a könyvet, mindenkinek, akit bármilyen formában érint – és megérint – ez a nehéz élethelyzet.

ISBN

978-615-6472-70-0

Illusztrálta

Szegedi Katalin

Kötés

cérnafűzött, keménytábla

Méret

210×210

Oldalszám

40

Megjelenés

2026. május

Szerkesztette

Csányi Dóra

Sajtóvisszhang

Foreign Rights

It seems like just yesterday

Katalin Szegedi
Hardcover: 40 pages
Dimensions: 210×210mm
ISBN: 978-615-6472-70-0
Year of Publication: 2026

“I remember everything. As if it happened yesterday.”

These are the opening lines of Katalin Szegedi’s most personal book to date, which are immediately contradicted by the events of the following pages. The loosely interwoven narrative is pieced together from the taciturn remarks of the book’s elderly protagonist and her fragmented memories. Moments of youth and childhood repeatedly resurface in the events of old age, drawing parallels between the past and the present. Through the delicate layers of memory, the book reveals how forgetting and passing become part of everyday life, its heart- wrenching atmosphere occasionally lightened by subtle humor and irony. The muted, pastel colors are like fading memories, while the recurring motif of the forget-me-not, with its pale yet persistent blue, enlivens the process of remembrance.
We recommend this book to both children and adults – to anyone who is affected, or touched by this difficult life situation in any way.

For all age groups

Foreign Rights

Csimota sells rights throughout the world.
If you are interested in publishing one of our books/series or wish to receive further information you can contact: Dóra Csányi dora@csimota.hu

Books Foreign Rights Catalogue 2026

Kamishibai Foreign Rights Catalogue 2026