Interjú Szertaridisz Alexisszel, a Csimota Kiadó új logójának és honlapjának tervezőjével
Kérlek pár szóban mutatkozz be az olvasóknak, mit érdemes tudni rólad, hogyan lesz például valaki, többek között, logó tervező?
Szertaridisz Alexisz vagyok, Budapesten születtem 1988-ban és itt is nőttem fel. Már egészen kicsi koromban sokat rajzoltam, így általános iskola után a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanultam tovább, tervezőgrafika szakon. Itt nagyon jó tanáraim voltak, akik erős alapokat adtak az induláshoz, amit a következő lépcsőfok, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem követett. A MOMÉ-n szereztem a BA diplomámat, most pedig éppen a tervezőgrafika tanszék mester fokozatát végzem. A logótervezéssel, mint műfajjal a Kisképzőben ismerkedtem meg, itt kaptunk elsőként piktogramtervezési, majd arculattervezési feladatokat.
Szerinted mitől jó egy logó?
Logótervezésnél nagyon fontos, hogy egy egyedi, a megrendelőre jellemző hangulatú motívumot, jelet találjunk, ami összegzi a tevékenységét és kellően egyszerű ahhoz, hogy könnyen felismerhető, beazonosítható legyen. Az egyszerűség azért is fontos, mert a logónak kis, közép és nagy méretben is funkcionálnia kell. Továbbá el kell választani az illusztrációtól, ugyanis ebben a műfajban a tartalom közvetítése a fontos, lehetőleg minél kevesebb fölösleges elem felhasználásával. Én személy szerint szeretem az olyan logókat, amik hordoznak bizonyos vizuális bravúrokat, például összevonnak magukban két alakot, vagy sík elemekkel játszva térbeliséget imitálnak.
Hogyan kerültél kapcsolatba a Csimota Kiadóval?
Már nem emlékszem pontosan, Bodonyi Panni Csizmás kandúrját kerestem, ami miatt felvettem velük a kapcsolatot, de korábban az egyetemről már hallottam hírét könyv sorozataiknak.
A Csimota logójának tervezésekor milyen szempontokat vettél figyelembe?
A logó megtervezése előtt, – mint minden ilyen jellegű munkánál –, leültem kicsit beszélgetni a kiadó munkatársaival a kiadóról, a tevékenységükről, hogy minél jobban megismerjem őket, illetve a jövendőbeli arculatról alkotott elképzeléseiket. Számomra ez a fázis nagyon fontos a tervezésben, ilyenkor általában kulcsszavakat írok fel magamnak, amiket a megrendelőtől kapok és amiken később el tudok indulni. Az egyik fontos szempont az volt, hogy hogyan tudjuk egy elsősorban gyerekeknek szóló felület imázsát megoldani úgy, hogy az – a Csimota Könyvkiadó profiljának megfelelően – megőrizze érett látásmódját, ugyanakkor kompatibilis legyen a különböző illusztrációs műfajokkal is.
Elégedett vagy-e a Csimota új logójával, ki tudtad-e hozni belőle, amit szerettél volna?
Amikor az első terveket elküldtem a kiadó munkatársainak, én még egy másik verziót preferáltam, de örülök, hogy végül a jelenlegit választották. Az első kör után ezen még finomítottam egy kicsit, például bekerült a jelenleg is használt „Csimota” felirat, ami egy egyedi, általam tervezett betűtípusból épül fel. Örülök, hogy a piktogramban sikerült a könyv motívumot ötvözni a Csimota első két kezdőbetűjével, így egy kicsit jellegzetesebbé vált a forma. Ezek után még az „m”, „t” és az „a” betűk hajlatainál létrehoztam kisebb bevágásokat, lekerekítéseket, amik a könyv oldalak lapozását sugallják, ugyanakkor visszautalnak a főmotívum formavilágára is.
Mennyire kötötték meg a kezedet a kiadó munkatársai?
A kiadó tevékenységéhez köthető könyv motívumhoz ragaszkodtak, rögtön az elejétől kezdve ebben a témakörben gondolkodtam. Miután ez az arculatváltás egy évforduló alkalmából is történt, így az előző logót sem szabadott teljesen figyelmen kívül hagyni, mivel ez már ismert volt a kiadó ügyfeleinek körében. Emellett ragaszkodtak a fekete-fehér színvilághoz, főként a könyveken való direkt megjelenítés miatt.
Egy logó mennyire határozza meg egy cég teljes arculatát?
A logó minden felületen, ahol az adott cég megjelenik, az imázst, a cég hangulatát reprezentálja. Az arculattervezésben egy alapot jelent, én legtöbbször a logóból kiindulva tervezem meg a cég többi arculati elemét. Ezek általában valamilyen módon reflektálnak a logóra, harmonizálnak vele, formai, színbeli hasonlóságokat mutatnak, vagy pont hogy az ellentétei, ezzel is kihangsúlyozva magát a logót.
Hogyan lehet egy logó képi világát egy teljes honlapra átmenteni?
A honlap az arculat része, ugyanakkor másképpen érvényesülnek rajta bizonyos szabályok. Egyrészt, mert digitális, interaktív műfaj, másrészt pedig a kiadó tevékenységéből adódóan egy összegző felület, ahol sok kiadvány látható egyszerre. Az egyik legnagyobb kihívás az volt a tervezésben, hogy olyan logót tervezzek, ami sokfajta illusztrációhoz illeszkedik. Emellett felmerülnek olyan arculati elemek is, melyek csak ezen a felületen, a világháló sajátosságaiból adódóan fordulnak elő, tehát egyfajta kiegészítői az arculati kézikönyvnek, de ugyanúgy támogatniuk kell a hangulatot.
Hogy érzed, neked sikerült ezt az egységes arculatot létrehozni a logóban és a honlapon?
A logót követő holnaptervezés egy különleges feladat volt, mert általában a honlap elkészítésének időpontjában már egy kész arculat áll a tervező rendelkezésre, ami alapján fel lehet építeni a honlapot. A Csimota Kiadó esetében ez nem volt meg, csak a logó szintjén, ezt kellett továbbgondolnom. Igyekeztem magamhoz képest egy kicsit szabadabban hozzáállni, hogy ne essek túlzásba és nehogy egy száraz, a kiadóhoz képest kimért felületet hozzak létre. Arra törekedtem, hogy design szempontból következetes, letisztult, ugyanakkor mégis kellően játékos, az illusztrációs technikákra visszautalva manuális elemeket, akár papírkivágást felvonultató látványt hozzak létre. Ezzel párhuzamosan pedig amennyire lehet, igyekeztem kerülni a mai kommersz holnapgyártásra jellemző, sokszor ismételt elemeket.
Kérlek pár szóban mutatkozz be az olvasóknak, mit érdemes tudni rólad, hogyan lesz például valaki, többek között, logó tervező?
Szertaridisz Alexisz vagyok, Budapesten születtem 1988-ban és itt is nőttem fel. Már egészen kicsi koromban sokat rajzoltam, így általános iskola után a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanultam tovább, tervezőgrafika szakon. Itt nagyon jó tanáraim voltak, akik erős alapokat adtak az induláshoz, amit a következő lépcsőfok, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem követett. A MOMÉ-n szereztem a BA diplomámat, most pedig éppen a tervezőgrafika tanszék mester fokozatát végzem. A logótervezéssel, mint műfajjal a Kisképzőben ismerkedtem meg, itt kaptunk elsőként piktogramtervezési, majd arculattervezési feladatokat.
Szerinted mitől jó egy logó?
Logótervezésnél nagyon fontos, hogy egy egyedi, a megrendelőre jellemző hangulatú motívumot, jelet találjunk, ami összegzi a tevékenységét és kellően egyszerű ahhoz, hogy könnyen felismerhető, beazonosítható legyen. Az egyszerűség azért is fontos, mert a logónak kis, közép és nagy méretben is funkcionálnia kell. Továbbá el kell választani az illusztrációtól, ugyanis ebben a műfajban a tartalom közvetítése a fontos, lehetőleg minél kevesebb fölösleges elem felhasználásával. Én személy szerint szeretem az olyan logókat, amik hordoznak bizonyos vizuális bravúrokat, például összevonnak magukban két alakot, vagy sík elemekkel játszva térbeliséget imitálnak.
Hogyan kerültél kapcsolatba a Csimota Kiadóval?
Már nem emlékszem pontosan, Bodonyi Panni Csizmás kandúrját kerestem, ami miatt felvettem velük a kapcsolatot, de korábban az egyetemről már hallottam hírét könyv sorozataiknak.
A Csimota logójának tervezésekor milyen szempontokat vettél figyelembe?
A logó megtervezése előtt, – mint minden ilyen jellegű munkánál –, leültem kicsit beszélgetni a kiadó munkatársaival a kiadóról, a tevékenységükről, hogy minél jobban megismerjem őket, illetve a jövendőbeli arculatról alkotott elképzeléseiket. Számomra ez a fázis nagyon fontos a tervezésben, ilyenkor általában kulcsszavakat írok fel magamnak, amiket a megrendelőtől kapok és amiken később el tudok indulni. Az egyik fontos szempont az volt, hogy hogyan tudjuk egy elsősorban gyerekeknek szóló felület imázsát megoldani úgy, hogy az – a Csimota Könyvkiadó profiljának megfelelően – megőrizze érett látásmódját, ugyanakkor kompatibilis legyen a különböző illusztrációs műfajokkal is.
Elégedett vagy-e a Csimota új logójával, ki tudtad-e hozni belőle, amit szerettél volna?
Amikor az első terveket elküldtem a kiadó munkatársainak, én még egy másik verziót preferáltam, de örülök, hogy végül a jelenlegit választották. Az első kör után ezen még finomítottam egy kicsit, például bekerült a jelenleg is használt „Csimota” felirat, ami egy egyedi, általam tervezett betűtípusból épül fel. Örülök, hogy a piktogramban sikerült a könyv motívumot ötvözni a Csimota első két kezdőbetűjével, így egy kicsit jellegzetesebbé vált a forma. Ezek után még az „m”, „t” és az „a” betűk hajlatainál létrehoztam kisebb bevágásokat, lekerekítéseket, amik a könyv oldalak lapozását sugallják, ugyanakkor visszautalnak a főmotívum formavilágára is.
Mennyire kötötték meg a kezedet a kiadó munkatársai?
A kiadó tevékenységéhez köthető könyv motívumhoz ragaszkodtak, rögtön az elejétől kezdve ebben a témakörben gondolkodtam. Miután ez az arculatváltás egy évforduló alkalmából is történt, így az előző logót sem szabadott teljesen figyelmen kívül hagyni, mivel ez már ismert volt a kiadó ügyfeleinek körében. Emellett ragaszkodtak a fekete-fehér színvilághoz, főként a könyveken való direkt megjelenítés miatt.
Egy logó mennyire határozza meg egy cég teljes arculatát?
A logó minden felületen, ahol az adott cég megjelenik, az imázst, a cég hangulatát reprezentálja. Az arculattervezésben egy alapot jelent, én legtöbbször a logóból kiindulva tervezem meg a cég többi arculati elemét. Ezek általában valamilyen módon reflektálnak a logóra, harmonizálnak vele, formai, színbeli hasonlóságokat mutatnak, vagy pont hogy az ellentétei, ezzel is kihangsúlyozva magát a logót.
Hogyan lehet egy logó képi világát egy teljes honlapra átmenteni?
A honlap az arculat része, ugyanakkor másképpen érvényesülnek rajta bizonyos szabályok. Egyrészt, mert digitális, interaktív műfaj, másrészt pedig a kiadó tevékenységéből adódóan egy összegző felület, ahol sok kiadvány látható egyszerre. Az egyik legnagyobb kihívás az volt a tervezésben, hogy olyan logót tervezzek, ami sokfajta illusztrációhoz illeszkedik. Emellett felmerülnek olyan arculati elemek is, melyek csak ezen a felületen, a világháló sajátosságaiból adódóan fordulnak elő, tehát egyfajta kiegészítői az arculati kézikönyvnek, de ugyanúgy támogatniuk kell a hangulatot.
Hogy érzed, neked sikerült ezt az egységes arculatot létrehozni a logóban és a honlapon?
A logót követő holnaptervezés egy különleges feladat volt, mert általában a honlap elkészítésének időpontjában már egy kész arculat áll a tervező rendelkezésre, ami alapján fel lehet építeni a honlapot. A Csimota Kiadó esetében ez nem volt meg, csak a logó szintjén, ezt kellett továbbgondolnom. Igyekeztem magamhoz képest egy kicsit szabadabban hozzáállni, hogy ne essek túlzásba és nehogy egy száraz, a kiadóhoz képest kimért felületet hozzak létre. Arra törekedtem, hogy design szempontból következetes, letisztult, ugyanakkor mégis kellően játékos, az illusztrációs technikákra visszautalva manuális elemeket, akár papírkivágást felvonultató látványt hozzak létre. Ezzel párhuzamosan pedig amennyire lehet, igyekeztem kerülni a mai kommersz holnapgyártásra jellemző, sokszor ismételt elemeket.
Kérlek pár szóban mutatkozz be az olvasóknak, mit érdemes tudni rólad, hogyan lesz például valaki, többek között, logó tervező?
Szertaridisz Alexisz vagyok, Budapesten születtem 1988-ban és itt is nőttem fel. Már egészen kicsi koromban sokat rajzoltam, így általános iskola után a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanultam tovább, tervezőgrafika szakon. Itt nagyon jó tanáraim voltak, akik erős alapokat adtak az induláshoz, amit a következő lépcsőfok, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem követett. A MOMÉ-n szereztem a BA diplomámat, most pedig éppen a tervezőgrafika tanszék mester fokozatát végzem. A logótervezéssel, mint műfajjal a Kisképzőben ismerkedtem meg, itt kaptunk elsőként piktogramtervezési, majd arculattervezési feladatokat.
Szerinted mitől jó egy logó?
Logótervezésnél nagyon fontos, hogy egy egyedi, a megrendelőre jellemző hangulatú motívumot, jelet találjunk, ami összegzi a tevékenységét és kellően egyszerű ahhoz, hogy könnyen felismerhető, beazonosítható legyen. Az egyszerűség azért is fontos, mert a logónak kis, közép és nagy méretben is funkcionálnia kell. Továbbá el kell választani az illusztrációtól, ugyanis ebben a műfajban a tartalom közvetítése a fontos, lehetőleg minél kevesebb fölösleges elem felhasználásával. Én személy szerint szeretem az olyan logókat, amik hordoznak bizonyos vizuális bravúrokat, például összevonnak magukban két alakot, vagy sík elemekkel játszva térbeliséget imitálnak.
Hogyan kerültél kapcsolatba a Csimota Kiadóval?
Már nem emlékszem pontosan, Bodonyi Panni Csizmás kandúrját kerestem, ami miatt felvettem velük a kapcsolatot, de korábban az egyetemről már hallottam hírét könyv sorozataiknak.
A Csimota logójának tervezésekor milyen szempontokat vettél figyelembe?
A logó megtervezése előtt, – mint minden ilyen jellegű munkánál –, leültem kicsit beszélgetni a kiadó munkatársaival a kiadóról, a tevékenységükről, hogy minél jobban megismerjem őket, illetve a jövendőbeli arculatról alkotott elképzeléseiket. Számomra ez a fázis nagyon fontos a tervezésben, ilyenkor általában kulcsszavakat írok fel magamnak, amiket a megrendelőtől kapok és amiken később el tudok indulni. Az egyik fontos szempont az volt, hogy hogyan tudjuk egy elsősorban gyerekeknek szóló felület imázsát megoldani úgy, hogy az – a Csimota Könyvkiadó profiljának megfelelően – megőrizze érett látásmódját, ugyanakkor kompatibilis legyen a különböző illusztrációs műfajokkal is.
Elégedett vagy-e a Csimota új logójával, ki tudtad-e hozni belőle, amit szerettél volna?
Amikor az első terveket elküldtem a kiadó munkatársainak, én még egy másik verziót preferáltam, de örülök, hogy végül a jelenlegit választották. Az első kör után ezen még finomítottam egy kicsit, például bekerült a jelenleg is használt „Csimota” felirat, ami egy egyedi, általam tervezett betűtípusból épül fel. Örülök, hogy a piktogramban sikerült a könyv motívumot ötvözni a Csimota első két kezdőbetűjével, így egy kicsit jellegzetesebbé vált a forma. Ezek után még az „m”, „t” és az „a” betűk hajlatainál létrehoztam kisebb bevágásokat, lekerekítéseket, amik a könyv oldalak lapozását sugallják, ugyanakkor visszautalnak a főmotívum formavilágára is.
Mennyire kötötték meg a kezedet a kiadó munkatársai?
A kiadó tevékenységéhez köthető könyv motívumhoz ragaszkodtak, rögtön az elejétől kezdve ebben a témakörben gondolkodtam. Miután ez az arculatváltás egy évforduló alkalmából is történt, így az előző logót sem szabadott teljesen figyelmen kívül hagyni, mivel ez már ismert volt a kiadó ügyfeleinek körében. Emellett ragaszkodtak a fekete-fehér színvilághoz, főként a könyveken való direkt megjelenítés miatt.
Egy logó mennyire határozza meg egy cég teljes arculatát?
A logó minden felületen, ahol az adott cég megjelenik, az imázst, a cég hangulatát reprezentálja. Az arculattervezésben egy alapot jelent, én legtöbbször a logóból kiindulva tervezem meg a cég többi arculati elemét. Ezek általában valamilyen módon reflektálnak a logóra, harmonizálnak vele, formai, színbeli hasonlóságokat mutatnak, vagy pont hogy az ellentétei, ezzel is kihangsúlyozva magát a logót.
Hogyan lehet egy logó képi világát egy teljes honlapra átmenteni?
A honlap az arculat része, ugyanakkor másképpen érvényesülnek rajta bizonyos szabályok. Egyrészt, mert digitális, interaktív műfaj, másrészt pedig a kiadó tevékenységéből adódóan egy összegző felület, ahol sok kiadvány látható egyszerre. Az egyik legnagyobb kihívás az volt a tervezésben, hogy olyan logót tervezzek, ami sokfajta illusztrációhoz illeszkedik. Emellett felmerülnek olyan arculati elemek is, melyek csak ezen a felületen, a világháló sajátosságaiból adódóan fordulnak elő, tehát egyfajta kiegészítői az arculati kézikönyvnek, de ugyanúgy támogatniuk kell a hangulatot.
Hogy érzed, neked sikerült ezt az egységes arculatot létrehozni a logóban és a honlapon?
A logót követő holnaptervezés egy különleges feladat volt, mert általában a honlap elkészítésének időpontjában már egy kész arculat áll a tervező rendelkezésre, ami alapján fel lehet építeni a honlapot. A Csimota Kiadó esetében ez nem volt meg, csak a logó szintjén, ezt kellett továbbgondolnom. Igyekeztem magamhoz képest egy kicsit szabadabban hozzáállni, hogy ne essek túlzásba és nehogy egy száraz, a kiadóhoz képest kimért felületet hozzak létre. Arra törekedtem, hogy design szempontból következetes, letisztult, ugyanakkor mégis kellően játékos, az illusztrációs technikákra visszautalva manuális elemeket, akár papírkivágást felvonultató látványt hozzak létre. Ezzel párhuzamosan pedig amennyire lehet, igyekeztem kerülni a mai kommersz holnapgyártásra jellemző, sokszor ismételt elemeket.