— Milyen madár ez a nyúl, amely a Milyen madár című verseskötet címlapján teker, s tanyát ver odabenn, a könyv testében, a gondosan illusztrált lapok között is, eladdig, hogy a versek főhősévé, mondhatnánk címszereplőjévé válva kevésbé madárszerű, sokkal inkább emberszerű nyúlként nem átall zsakettet és cilindert viselve zeppelinen röpködni, fűben henyélni, tajtékpipa szárát szipókázni, fotelben gunnyasztani, erdőt nézni, szemüvegben pózolgatni, palacsintát sütni, miciben repülni s bicajozni, bicajozni kifulladásig?

— Na és milyen arc ez a Nagy Norbert, aki ahelyett, hogy madarat, netán gyereket pingálna egy madaras verseket feltételező madárcímű, ámde gyerekekről szóló verseskötet versei mögé, elé, alá, afféle illusztraképpen, inkább vadat, halat, s mi jó falat, de főleg nyulat heverít, tekerít, röptet, ugrat és koptat lapról lapra, napról napra szimpatikusabbá téve ötletét – ezt a faramuci állatcserét – a hüledező olvasók s gyanútlan könyvlapozgatók körében?

milyen_madar_borito

— A költőről, Kollár Árpádról nem is beszélve! Mert milyen költő az ilyen, aki ahelyett, hogy remekbe szabott, strófás, pofás verseket költene, rendes, jól fésült címmel, rímmel, di-di-da-da lüktetéssel, és rendes gyerekes témákat vinne, pontosabban írna versbe, pont nem ezt teszi, hanem fityiszt mutat, föld alatt meg űrben kutat, létről meg télről ír, hóról meg jóról, halálról meg gurulásról versel, s csupa hülyeséget gépel a Hülyeversbe, ráadásul gyerekes felnőtthöz meg felnőttes gyerekhez egyaránt beszél, pontosabban poetizál, miközben a helyesírás hidegen hagyja, hiszen úgy kérdez, hogy nem jelez, a nevét pedig majdnem csupa kisbetűvel írja, akár hajdan Nemecsekét a fiúk, bár az övébe, mármint Árpiéba, mégiscsak keveredett néhány, rossz helyre írott nagybetű?

Csík Mónika

Teljes cikk: Milyen madár ez a nyúl? (Magyar Szó)