Várszegi Adél: És akkor jött még egy
Néhány hete írtam először nektek a makákó és gibbon különleges barátságáról. Jelentem azóta a második részen is túl vagyunk. A mese az És akkor jött még egy címet kapta és a Csimota Könyvkiadó gondozásában jelenik meg.
A regény az első résztől sok ponton eltér, de a rájellemző humort mindvégig meg tudta tartani. Az első mesében a főhelyszín a két állat fészke , ami a legtöbb konfliktus forrása is volt egyben. Ebben a részben viszont nem kap akkora hangsúlyt a majmok közös otthona, hiszen a történet szinte az egész állatkert területén játszódik. Az elsőrész érdekességét az adta, hogy fejezetei önmagukban is önálló történetet alkottak. Ezzel szemben, a második résszel egy több szálon futó meseregényt alkotott Várszegi Adél. A jól megismert szereplők jellemfejlődését is megtapasztalhatjuk, míg a makákó és gibbon eddig csak egymás társaságát szerették, most háromfős bandává alakulnak a nagyorrú majommal kiegészülve. Utóbbi plüsse miatt indul el az egész regény alatt kibontakozó nagy kaland. Együtt hadjáratot indítanak a veszélyes mosómedvék ellen, akiknél feltehetően fogságban van a nagyorrú plüsse.
Rengeteg félreértés, kaland és nevetés után persze sikerül visszaszerezni a fogvatartott kedvencet, ám az akció során fény derül a makákó érzéseire is. Az ugyanis szerelmes lett a mosómedvelányba. Igazi tinikre jellemző szégyenlősséggel vallja be a gibbonnak, mit érez Pilla iránt. Aki igaz barátként támogatja a makákót még a lánykérésben is. A happy endet azért még megelőzi némi kalamajka a mosómedvék és a rejtélyes rém között. De aztán, ahogy lenni szokott minden jó ha vége jó. A szereplők továbbra is kamasz jellemvonásokat hordoznak magukon. Az egymás cikizése, titkolózás, összetartás, végetnemérő vihogások és az első szerelem mind-mind megtalálhatóak a könyvben. A meseregényt éppen ezért, főként ennek a korosztálynak ajánlom.