„Alapvetően a kiadványok megjelenésén dolgozom” — interjú Pelsőci Ágnessel a Csimota kiadványszerkesztőjével
Pelsőci Ágnes
A Csimota csapatának van egy láthatatlan láncszeme, akit Pelsőci Ágnesnek hívnak és ő a kiadványszerkesztőnk, az alábbiakban egy vele készült interjút olvashattok.
Kérlek, néhány szóban mutatkozz be az olvasóknak, hogyan lesz valakiből kiadványszerkesztő?
Ez egy nagyon régi történet. Annak idején a jövőjét illetően még tanácstalan pályakezdőként sok mindenbe belekóstoltam, amikor egy magazin munkatársaként bejáratos voltam ahhoz a kis grafikai stúdióhoz, ahol a lap megjelenését tervezték és tördelték. Már az első alkalommal kiderült számomra, hogy ez az, ami engem érdekel és amivel foglalkozni szeretnék.
Pontosan mi is a te feladatod?
Alapvetően a kiadványok megjelenésén dolgozom. Ez némi grafikai, elég sok tördelési és tipográfiai feladattal jár. Tehát az ügyféllel egyeztetve én rakom össze az anyagokat, legyen az könyv, magazin, vagy akár egy szimpla hirdetés. Ezen felül az elkészült anyagokat a nyomdai gyártásra is felkészítem.
Hogyan néz ki egy munkanapod?
Mivel szabadúszóként dolgozom, a legtöbben azt gondolják, hogy viszonylag kötetlen az életem, ez sajnos nem igaz. A szabadúszók napirendje általában elég hektikusan alakul, nem mindig állhatok fel 8 óra után a géptől, hogy aztán másnap reggelig eszembe se jusson a munkám.
Mit tartasz a munkádban a legnehezebbnek és a legizgalmasabbnak?
A legnehezebbnek a nagy volumenű, monoton, ezért kevésbé kreatív munkák tűnhetnek, ilyenből is akad bőven. A legizgalmasabbak pedig mindig azok a feladatok, ahol én is kibontakozhatok és a folyamat végén valódi érték jön létre. Mint például a Csimota kiadványai. 😉
Szakmailag melyik könyvre vagy a legbüszkébb?
Szinte mindegyik mesekönyvet szeretem, szívesen dolgozom rajtuk. Szegedi Kata könyvei a kedvenceim, de a Szívszerelem az Ez egy könyv és a legutóbbi Az új barát című könyvek különösen érdekesek tipográfiai és grafikai szempontból, ezekkel öröm volt dolgozni.