Csimota Gyerekkönyvkiadó – Új utakon járunk!

Altamira – MÁGIKUS MŰVÉSZET – A művészet kezdete, amikor a művész varázsló, pap, a művészet pedig mágikus eszköz. Az alkotók természetben található eszközöket, földfestékeket használnak.

Egyiptom – MONUMENTÁLIS SZOBRÁSZAT – A képzőművészet és építészet egységben jelenik meg, a festmény és szobor egyaránt az uralkodó és az istenek dicsőítését szolgálja. A monumentális szobrászat és falfestészet technikájának bemutatása.

Görög művészet – FAZEKAS MŰHELY – A vörös és fekete alakos vázákon az Olimpia sportágai jelennek meg, érzékeltetve az emberábrázolás, mozgásábrázolás újszerű elevenségét. Az olimpiai sportágak és a fazekasság és vázadekoráció technikájának bemutatása.

Római művészet – MOZAIK KÉSZÍTÉSE – Egy római villába látogatunk, ahol éppen padlómozaikot raknak, a jól ismert „felsöpretlen padló” motívumot. Mozaik technikájának bemutatása, a római művészet illuzionisztikus törekvéseinek érzékeltetése, római lakoma és gyermekjátékok bemutatása.

Kolostor scriptorium – KÓDEX FESTÉSZET – Nagy Károly korában vagyunk egy kódex festő műhelyben. A kódex készítés mint közösségi alkotás jelenik meg. Munkamegosztás: van aki iniciálét rajzol, más festi vagy aranyozza a lapokat. Közösségi, szakrális célú és anonim alkotás.

Leonardo – TUDÓS FESTŐ – Most először lép színre az alkotó személyiség, aki már nem csak festő, hanem természettudós, a reneszánsz „pictor doctus” megtestesítője. Leonardo műtermében találmányai között jelenik meg, köztük ott van éppen készülő Robot lovag. Látogatói között megjelenik az uralkodó és a Hermelines hölgy.

Dürer – GRAFIKUS – 1500 körül megjelenik a nyomtatott kép és a művészi grafika. Dürer nürnbergi műtermében a fametszés eszközeivel dolgozik, és megjelenik az általa kitalált, perspektíva rajzolását segítő eszköz is. Állatokat rajzol, ami jelzi a természet újszerűen pontos megfigyelésére irányuló törekvést is.

Velazquez – UDVARI FESTŐ – Az udvari festő típusának bemutatása, aki megélhetését és feladatait az uralkodótól és családjától kapja. Velazquez a Las Meninas festése közben jelenik meg, a fali tükörben áll össze a kép kompozíciója, utalva a mű értelmezésében oly fontos tükörre. A háttérben Picasso Las Meninas parafrázisa tűnik fel.

Hokuszai – A TÁVOL-KELETI MŰVÉSZ – az alkotás nyugatitól eltérő miliője, földön ülve rajzol, a nyomtatott grafika sajátos eszközeivel körülvéve, a falon a Nagy hullám nyomataival.

Vermeer – OPTIKAI ESZKÖZHASZNÁLAT – Vermeer műtermében éppen híres festészet allegóriája készül, mellett megjelenik a camera obscura, amelyet gyakran alkalmazott művei nagyfokú realizmusához. Odakint jellegzetes németalföldi életkép tárul fel, korcsolyázókkal.

Akadémia – MŰVÉSZETOKTATÁS, AKADÉMIZMUS – Egy 19. századi művészeti akadémia műtermébe látogatunk, a közös műtermi munka középpontjában az emberi test tanulmányozása áll, körben antik szobrászati mintaképek. Férfiak és nők szigorúan elválasztva dolgoznak, csak férfi vagy női aktokat festve.

Monet – ALKOTÁS A SZABADBAN – Az impresszionista művészek műterme a szabad természet: Monet csónak-műtermében dolgozik, a parton Seurat alakjai pihennek, az előtérben Gauguin és Van Gogh tűnik fel.

Gauguin – EGZOTIKUS VILÁGOK – Gauguin Tahitin jelenik meg a maga által épített kunyhóban, a modern művészek új érzékenységgel fordulnak a távoli, archaikus kultúrák inspirációi felé.

Vámos Rousseau – ÁLOM ÉS VALÓSÁG TALÁLKOZÁSA – Műtermében életre kelnek az álmai, álom és valóság határai elmosódnak, a festészet a képzelet kiteljesítésének terepe lesz.

Csontváry Kosztka Tivadar – éppen elkészül a hatalmas Taorminával, kitárja az ajtót és bemutatja az ámuló helybelieknek

Picasso – A FORMA VÁLASZTHATÓ – Picasso alakjában a stílusokkal szabadon kísérletező művész jelenik meg, körbe veszik múzsái, kereskedői, mecénásai, képein pedig megannyi formabontó látásmód tobzódik.

Csontváry Kosztka Tivadar – A TERMÉSZET LÁTOMÁSA – Csontváry éppen bemutatja Olaszországban az elkészült hatalmas Taormina című képét, ami óriási léptékével és erős színeivel lenyűgözi a beözönlő helybelieket. Az előtérbe megjelenik selyemhernyó tenyészete és saját maga által kevert festékei.

Frida Kahlo – MÁSSÁG ÉS NŐMŰVÉSZET – Frida Kahlo felvállalja másságát, női identitását, betegségét, dél-amerikai származását teremt külön világot. Éppen önarcképe festése közben jelenik meg, kerekes székében és ágyban fekve.

Moholy-Nagy László – A DESIGNER MŰVÉSZ – Moholy-Nagy László révén megelevenedik a Bauhaus műterme, ami inkább mérnöki tervező műhely, az ipari termelés céljához igazított művészet otthona, ahol Moholy éppen a Fény-tér modulátort mutatja be, a háttérben közösen dolgozó hallgatókkal, az előtérben Oscar Schlemmer bábjaival.

Jackson Pollock – A MŰTEREM AZ AKCIÓ SZÍNTERE – Pollock mint akcióművész több alakban is feltűnik a műteremben, a padlóra fektetett vászon fölött munkálkodva. Dripping painting és absztrakció.

Kurt Schwitters – A MŰTEREM MINT ALKOTÁS – Schwitter Merz-művészetét kiterjesztette műtermére is, dadaista tárgykollázsai benőtték a szobák tereit. Dadaizmus, tárgykollázs.

Louise Bourgois – A TUDATALATTI FELSZABADÍTÁSA – A művésznő gyermekkori traumáit dolgozta fel a pókok alakjaiban, amelyek különfél anyagokból és formákban behálózták műtermét. Tárgyalkotás és installáció.

Andy Warhol – MŰTEREM MINT GYÁR – Warhol Factory-ja provokatív módon a fetisizált egyedi műtárggyal szemben a sorozatgyártott szitanyomatot helyezi, kiiktatva a művész egyediségének kéznyomát a színes virágokat ábrázoló nyomatokból. Szitanyomás technikája.

Niki de Sain Phalle – MODERN KÖZTÉRI SZOBRÁSZAT – A művésznő kertjében készülnek a színpompás, ugráló szobrai, csupa életöröm és derű, amelyek a köztereken mindennapjaink részévé lesznek.

Banksy – A MŰTEREM AZ UTCA – Bansky anonim művészete a street art jellegzetes képviselője, színtere a nagyvárosi utca, képviselője pedig gerilla akciókkal torpedózza a kapitalista művészeti piac intézményrendszerét.