Interjú Német Orsolyával, A bátor kis papagáj című Papírszínház-mese szerzőjével

Német Orsolya

Kérlek, néhány szóban mutatkozz be az olvasóknak! Mit érdemes tudni rólad? Hogyan kerültél kapcsolatba a mesékkel?
Német Orsolya vagyok, pedagógus, pszichológus és meseterapeuta. Több mint 13 éve foglalkozom mesékkel. Boldizsár Ildikó tanítványaként 2019-ben lettem meseterapeuta, azóta tartok meseterápiás foglalkozásokat óvodásoknak és általános iskolás alsó tagozatos gyerekeknek. A mesékkel való munka számomra kiegészült a mesefordítással, nagyon szeretek meséket kutatni és angolból, németből fordítani. Idén a Egyesületünk szakmai napján vezettem egy kerekasztal beszélgetést a magyarországi mesefordítás témájában. Jelenleg az ELTE PPK doktorandusz hallgatójaként a mesék szocio-emocionális fejlődésre gyakorolt hatását kutatom, alsó tagozatos gyerekeknek tervezek egész éves programot.

A bátor kis papagáj a legújabb Papírszínház történeted, hogyan találtál rá erre a mesére?
A Metamorphoses Meseterápiás Egyesület 2020-ban klímatudatos beszélgetőkört szervezett, az akkoriban megjelent, Boldizsár Ildikó által szerkesztett Mesék a csodakertből című kötet okán. A könyv azért készült, hogy az emberek figyelmét mesékkel hívja fel teremtett világunk iránti felelősségünkre. Az egyesületi tagok közül én is küldtem mesét a kötetbe, de a témába illő mesék keresése olyan izgalmasnak bizonyult, hogy a kötet megjelenése után sem hagytam abba. Az öt alkalmas programsorozat záró alkalmán meséltem el A bátor kis papagáj meséjét, ami aztán elterjedt a meseterapeuták között, a foglalkozásaikra viszik gyerekeknek, felnőtteknek.

A Magház Meseműhelyünkben is dolgoztunk vele a meseterapeuta kollégáimmal, akik szintén nagyon megszerették. Akkoriban fogalmazódott meg bennem, hogy jó lenne, ha sok gyerekhez és felnőtthöz el tudna jutni nyomtatott formában is.
Ekkor kezdtem alaposabban utánajárni a mese eredetének. A történet számos verziója lelhető fel könyvekben, animációs formában vagy csak megosztva a világhálón angolul, németül, a kis kék papagáj francia adaptációról készült a spanyol verzió, és thai nyelvű variációt is találtam. Keresni kezdtem az eredetét, a legelső forrást. A keresés közben számos érdekességre bukkantam, és teljesen elvarázsolt a dzsátaka mesék világa.

Mik azok a dzsátaka mesék?
A dzsátakák születés-történetek, Buddha előző életeinek történeteiről szólnak, aki állati vagy emberi formában született újjá. A legősibb buddhista irodalmi művek közé tartoznak, keletkezési idejüket az i.e. 4. századra becsülik. A hindu Pancsatantra nevű indiai mesegyűjteményben is fellelhető néhány dzsátaka mese, például a bőbeszédű teknősbéka vagy a rák és a daru meséje. Más művészeti formában is megtalálhatóak, képzőművészeti alkotásokként, fa-faragványok, falfestmények formájában.
A dzsátakák páli gyűjteményét Edward Byles Cowell és munkatársai fordították angolra, hat kötetben adta ki a Cambridge Egyetemi Kiadó 1895 és 1907 között. Magyar nyelven Vekerdi József válogatásgyűjteménye érhető el, aki a fordítás során az eredeti páli nyelvből dolgozott; a kötet a Terebess Kiadó gondozásában jelent meg.
Nekikezdtem tehát az eredeti mese keresésének. A bátor kis papagáj meséje nem szerepel sem a páli, sem a szanszkrit dzsátakák között. Viszont kettő hasonlót is találtam.
A 35. számú mese a páli gyűjteményben található, az igazmondó szavak erejéről szól.

Jáva szigetén található Borobudur, a világ legnagyobb buddhista temploma. A templom falán látható a 35. történet, a Vattaka jataka kőbe vésett ábrázolása (Kawasaki, 2018)

Buddha fürj képében a dombormű közepén látható, az alja közelében ül a fészkében. A többi madár mind elrepül, de ő a tűzzel szemben áll, és elszántsága, tiszta és igaz szavai megállítják az erdőtüzet. A háttérben egy hegyet látunk, amely a Himaláját ábrázolja, valamint szarvasokat, fürjeket, egy majmot és egy ökröt, a közeledő erdőtűz elől menekülnek. Ez egy változata az általam adaptált mesének.

A másik mesére Jasodaráról, a Buddha feleségéről szóló könyvben található utalás. Aki ismeri a buddhista hagyományt, tudja, hogy Sziddhárta herceg (a későbbi Buddha) elhagyta feleségét és újszülött fiát, hogy elinduljon a megvilágosodáshoz vezető útján. De mi történt Buddha feleségével? A páli kánon csak érintőlegesen említi a hátrahagyott nő nevét, a néphagyományban viszont él a története. Az 1. században két népköltészeti mű is született életével kapcsolatosan: a nő szerzetessé majd megvilágosodottá válik, sőt mágikus erőkre is szert tesz. A Jasodará története című könyv egy népköltemény, amiben Ranjini Obeyesekere fordító két Srí Lanka-i művet is kiadott egyben erről az érdekes alakról. A Jasodará név szanszkrit eredetű, azt jelenti, hogy: a glória viselője. Legismertebb versei Jasodará férje távozása miatti siralmai. A Jasodará szent életrajza pedig Jasodaráról, mint csodákra képes szerzetesről ír. A Sri-Lankai fordító úgy nőtt fel, hogy a néphagyományból, népdalokból, altatókból ismerte Jasodará történetét, aki megragadta gyermekkori képzeletét maradandó nyomot hagyva benne. Ebben a könyvben található egy utalás a bóddhiszattváról szóló mesére, aki mókus anyaként születik újjá. A történet szerint kicsinyével egy tenger fölé hajló fán él. A kis mókus lesodródik a faágról, és beesik az óceán vizébe. Mivel az anya nem tudja kihúzni a tengervízből, úgy próbálja megmenteni a vízbe esett mókust, hogy a farkának bozontos végét többször a vízbe mártja, majd a partra kifutva rázza ki belőle a vizet. Vagyis megpróbálja kiszárítani az óceánt. Sakka király látja az anya hiábavaló próbálkozását, és kimenti a kicsinyét a vízből.

Vattaka jataka

A mese legelső forrása pedig egy rövid szöveg a Jatakastavában, ami Buddha korábbi életeinek dicséretéről szóló khotani vallásos költemény a 9. század környékéről. Az ősi Khotan királyság az egyik legkorábbi buddhista állam volt a világon, a buddhista kultúra számára kulturális hidat képezett India és Kína között. A kínai Dunhuang város közelében lévő Ezer Buddha barlangban találtak rá 1907-ben. A Jatakastava vélhetően nem eredeti khotani szöveg, hanem egy szanszkrit nyelvű szövegből készült átirat, az azonban elveszett, így a khotani fordítás a legrégebbi fennmaradt kézirat. Ma teljes egészében a British Museumban őrzik.

Mesélj nekünk, kérlek, egy kicsit a magyar adaptációd történetéről!
A hagyományban található hasonló mesék keresése mellett meg akartam keresni azokat, akik vélhetően először adaptálták a mesét. Így találtam Rafe Martinra, aki zen tanító és mesemondó. A másik verziót, amit alapul vettem, Ng Kok Keong mesélte újra, a történetet ismert maláj népmeseként említi, lényegében ő is Rafe történetére épít. Erre a két történetre alapoztam a magyar adaptációmat, és kértem Rafe engedélyét a kiadására. Rafe elkérte tőlem a magyar szöveget, majd mielőtt megadta volna az engedélyét, nem válaszolt egy hónapig. Aztán kaptam egy levelet, hogy tűz ütött ki a lakásukban, ezért nem tudott előbb válaszolni…
Hát ez a története a mesének. Szimonidesz Hajnalka gyönyörű illusztrációi pedig éppen olyanok lettek, ahogyan elképzeltem. Ha valamit igazán meg akarunk tenni, az egész világ segít, hogy elérjük.

Számodra mi a legfőbb üzenete A bátor kis papagájnak?
Számomra a legfontosabb üzenete, hogy a szeretet és az együttérzés bátorságot adhat az elköteleződéshez egy reménytelennek tűnő helyzetben is. A hatalmas, megoldhatatlannak tűnő probléma apró lépésekre tagolódik. Az apró lépések, amiket a kis papagáj meg tud tenni, számítanak, és ő teszi is szakadatlan, ami tőle telik. Segítésre ösztönzi még azt is, aki amúgy nem állt volna mellé. Példájából erőt és bátorságot meríthetnek a mesehallgatók is, hogy a saját életükben ők is hasonló hősökké válhatnak.
Mik az eddigi visszajelzések a mesével kapcsolatban?
A gyerekek akiknek meséltem, nagyon szerették. A Magyar Népmese napja alkalmából tíz általános iskolai első osztályban jártam, és hagytam az iskolák könyvtáraiban egy-egy példányt. Terápiás csoport résztvevői szerint az addig soha el nem sírt könnyek is oltják a tüzet. Remélem sokakhoz eljut az üzenete, hogy mások is meríthessenek belőle.

Hol és mikor találkozhatnak veled legközelebb az olvasók?
Rendszeresen a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület rendezvényein, ezek a különböző alkalmak a honlapomon is fellelhetőek maghazmuhely.com.

Akit érdekel a többi variáció, annak összegyűjtöttem egy irodalomjegyzéket:
Cowell, E.B., Chalmers R., The Jataka Tales, Jazzybee Verlag, 2017.
Dresden, M. J., The Jātakastava or “Praise of the Buddha’s Former Births”: Indo-Scythian (Khotanese) Text, English Translation, Grammatical Notes and Glossaries, Philadelphia, 1955, 127-130.
Grian A. Cutanda, The Brave Parakeet, 2018.
https://theearthstoriescollection.org/wp-content/uploads/2019/10/WF03-002_The-Brave-Parakeet_ES.pdf
Kawasaki, V., Jataka tales of buddha, Pariyatti press, 2018.
Keong, N. K., The brave little parrot, in: Tossa, W. (ed.), ASEAN Folktales: A Collection of Folktales from ASEAN Countries, Mahasarakham University (Thailand), 2017, 22-24.
http://research.msu.ac.th/artculture/wp-content/uploads/2017/04/ALL-ASEAN-Folktales_Wajuppa.pdf
Martin, R., The brave little parrot, in: The Hungry Tigress: Buddhist Myths, Legends and Jataka Tales, Cambridge, MA: Yellow Moon Press, 1991, 93-96.
Martin, R., The brave little parrot, in: Parabola: The Search for Meaning, 2012, 37(1). https://parabola.org/2017/01/31/the-brave-little-parrot-retold-by-rafe-martin
Ranjini Obeyesekere, Yasodharā, the Wife of the Bōdhisattva, University of New York Press, 2009.
Thera, D., Jewels of the Doctrine: Stories of the Saddharma Ratnavaliya, SUNY Press (Albany), 1991.
Tulku, R., Confusion Arises as Wisdom: Gampopa’s Heart Advice on the Path of Mahamudra, Boston, MA: Shambhala, 1991, 174-175.