A Csimota Könyvkiadó egyik legújabb, hagyományosan tabudöntő témájú könyve a válásról szól, ami a gyász, a családon belüli erőszak vagy a homoszexualitás mellett az egyik legelhallgatottabb tárgya az itthoni gyerekkönyveknek.

A fiatal flamand szerzőpárosnak tudtommal ez az első közös munkája. A magyar kiadás az eredetihez képest bővült egy négyoldalas pszichológiai „útmutatóval”. Ez Pollák Éva családterapeutának az elemzéseit tartalmazza A válás hatása különböző életkorú gyerekekre, illetve Kérdések, dilemmák, érzések és válaszok – avagy minden, amit ez a könyv érint címmel. Persze adódhat a kérdés, hogy ha az eredetiben nem volt, a magyar változat kiadója miért tartotta szükségesnek a pszichológusi tanácsadást. A Csimota főszerkesztője, Csányi Dóra válaszolt: „Segítséget akartunk adni, hogy miként lehet a könyv elolvasása után erről a témáról beszélni, illetve hogy választ adhassunk arra a lehetséges kérdésre, miért »csak« egyetlen szituációt dolgoz fel könyv. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem egy minden helyzetre reagáló mese, hanem pusztán ennek a nagyon bonyolult élethelyzetnek egyetlen megközelítése akar lenni.”

Azt hiszem, sokat hozzáadnak a történethez Pollák Éva könyv végi okos elemzései és előremutató kérdései. Jó tudni, hogyan árthatunk legkevésbé gyermekünknek, illetve hogyan enyhítenünk lelki fájdalmain, ha válásra kerül sor a családban. Érdekes látni, hogy mit olvas ki egy pszichológus a három fejezetre tagolt történetből, és milyen tanulságok vonhatók le szerinte az egyes részekből.

A klasszikus mesei elemeket mai nyelvi fordulatokkal nagyszerűen elegyítő történet, ahogy az alcím is jelzi, a párválasztást, a válást, végül egy újabb partner megtalálását követi. A válogatós Királykisasszony különféle kéréseit hiába akarják teljesíteni a lovagok, ha őt magát igazán csak az udvari Bolond érti meg. Az erővel fellépő lovagok mind karjukat vesztik a várat őrző-védő mesebeli sárkány (itt: Nagy Sárga Dinó) által, és a király érthetetlenségét (kihez adjam hát a lányom) is a Dinó tudja kezelni: megmutatja, hogy a Királykisasszony és a Bolond szeretik egymást, adja őket össze.

Egybe is kelnek, születik is két gyermekük: Holvolt és Holnemvolt, és minden jó, ha vége jó… De ez ennek a flamand mesének még csak az egyharmada….

A második rész már nem követi a klasszikus mesei toposzokat. Itt ugyanis előkerül az a bizonyos „harmadik”. Az még nem is lenne szokatlan, hogy a királykisasszonynak tovább kell küzdenie párja megtartásáért és mindkettejüknek kemény próbákat kell kiállniuk, hogy egymás iránti elkötelezettségüket és állhatatosságukat bebizonyítsák. Az viszont merőben új verzió, hogy Csajszi megjelenésével egészen új pozícióba kerül férj és feleség: a könnyen befolyásolható Bolondot Csajszinak könnyű elcsábítania, és a Királykisasszony a férje iránti szerelmétől elvakulva pedig nem hisz Nagy Sárga Dinó figyelmeztetésének, hogy vigyázzon, mert Bolond valami nagy butaságra készül. Bolond, Királykisasszony legnagyobb döbbenetére, otthagyja a családját, és elmegy Csajszival. A feleségének összetörik a szíve és „csak sír és sír és sír és sír és sír….” Bolond viszont hamarosan rádöbben, mekkorát tévedett, amikor elcsábult, és már visszakéredzkedne a várba, de „Királylány soha többé nem akarja látni”.

Sok-sok ilyen igaz történetet hallhatunk, és mennyivel jobb lenne itt azt olvasni, hogy Királylány visszafogadja Bolondot, és Bolond megváltozik, és még azután is sokáig élnek, amíg meg nem halnak… Jobb lenne ezt olvasni, mert megnyugtatóbb, illúziókeltőbb lenne, és jobban megfelelne a klasszikus mesék happy end-igényének, de az élet sajnos általában nem ezt a verziót produkálja. Ha vissza is fogadják a tékozló férjet/feleséget, attól a világ rendje még nem feltétlenül áll helyre. A Királykisasszony eltökélt: ha Bolond volt olyan bolond, hogy otthagyta őt Csajsziért, nem fogadja vissza, mert összetört a szíve. Reálisnak tekinthető érzések, életszerű reakciók történnek itt, amelyek különösen fontossá és hitelessé teszik ezt a mesei keretek közé ágyazott, de nagyon is életszagú történetet.

A harmadik fejezet különleges befejezést kínál a klasszikus mesei hagyományokon edzett olvasónak. Ahogyan a pszichológus is fogalmaz a kötet végén: „nem egy kästneri befejezésről van szó, hanem egy olyan »patchwork« család kialakulásáról, melyből világszerte egyre több van”. Királylány gyerekei elhatározzák, hogy ismét boldoggá teszik anyjukat, és hirdetést adnak fel: „Királykisasszony szívet keres!”. Rengetegen jelentkeznek a hirdetésre, Királykisasszony mindenki szívét ki is próbálja, de egyik sem felel meg neki. „Megeshet – mondja Dinó –, hogy nem kell keresned a szerelmet, mert a szerelem talál meg téged.”

A bölcs Dinónak igaza van, és a harmadik fejezet furcsán, de happy enddel zárul. Királylány egy séta alkalmával találkozik Óriással, akinek szintén összetörték a szívét. Királykisasszony felajánlja, hogy segít megragasztani Óriás szívét, talál is az asztalon egy hatalmas üveg ragasztót…, már majdnem készen van, de még hiányzik egy darab.  Királylány felajánlja neki saját megmaradt kis szívdarabkáját. Így eshet meg, hogy Óriás szíve megtelik szeretettel, és amikor felajánlja Királylánynak szív alakú rubintpiros gyűrűjét, a királylány elfogadja. Egymáséi lesznek, és Óriás gyerekei (mert neki is van kettő) és Királylány gyerekei, ha picit nehezebben is, de megbarátkoznak, és ezentúl együtt laknak a megnagyobbított és aládúcolt várkastélyban.

Különleges történet, amelyhez különleges illusztrációk tartoznak. A vonalszerű grafika a gyermeki egyszerűséget tükrözi, de az arcok így is kellőképpen kifejezőek. Némi illusztrációs geg is vidítja az olykor komor történetet. A könyv már csak a mérete miatt is elég látványos; tipográfiai megoldásai pedig egy újabb elemzés tárgyai lehetnének. Tökéletesen konstruált design, amelyben időnként felbukkannak magyarázó jellegű, franciakockás alapon „irkafirkált”, képregénybe illő grafikák; a csupa nagybetűs szedés hangsúlyozza a történetmesélés egyediségét; némely szavak más színnel történő kiemelése játékossá teszi az amúgy sem monoton szöveget; a rajzokhoz illesztett hangutánzó szavak („BUMM!”, „BRRRRR!” „ÁÁÁÁÁ!”) csillagok közötti megjelentetése könnyedebbé s talán a fiatalabb korosztály számára könnyebben emészthetővé teszik ezt a valójában igen szomorú történetet.

Szabó T. Anna gondos fordítása, névmagyarítása kiemelt minőséget képvisel, és amennyire a téma engedi, gördülékeny olvasást tesz lehetővé.

Ha egy családban válásra kerül a sor, remélem, lesz ereje és ideje a szülőknek arra, hogy e könyvet kézbe véve, tudjanak beszélni gyermekeikkel – hiszen a kibeszélés lehet az alapja annak, hogy kevesebbet szenvedjen minden családtag.